Nem ciki a politikai meggyőződés

„Az LMP-re fogok szavazni, és nem szégyellem. Ezt meg is osztottam Facebook-ismerőseimmel, mire a HVG egyik munkatársa kedvesen és jóindulatúan felhívta a figyelmem arra, hogy újságíróként kutya kötelességem a szakmai távolságtartás. De mi a fenét jelent a szakmai távolságtartás? És egyáltalán, miért osztja meg valaki politikai preferenciáit másokkal?

Mikor megosztottam másokkal, hogy kire fogok szavazni 2018-ban, azt egyáltalán nem azzal a céllal tettem, hogy másokat is meggyőzzek arról, az LMP a helyes irány. Különben tudok érvelni pro és kontra is, az LMP nem a legmakulátlanabb párt a világtörténelemben, ez pedig itt nem a lehetséges világok legjobbika. Viszont nagyon érdekelt két dolog: egyrészt, hogy az ismerőseim ebben a nagy baloldali katyvaszban kinek a pártjára állnak majd, másrészt, és ez még sokkal érdekesebb: ki merik-e jelenteni nyilvánosan, hogy x-re és y-ra szavaznak.

Én a magam részéről egy olyan világban szeretnék élni, ahol nem ciki a politikai meggyőződés, ahol nem csak a civil politikáról ér dolgokat gondolni, ami ugye nincs összemaszatolva a gonosz pártpolitikával. Az életünket (per pillanat pláne, de amúgy is) a parlament döntései sokkal inkább befolyásolják, mint a civil politizálás. Ezért is lenne fontos, hogy minél többet beszéljünk egymással politikai pártokról, és megpróbáljunk úgy vitatkozni róluk, hogy közben nem harapjuk át egymás torkát. Ha nem mondhatjuk ki, melyik pártra szavazunk, az gátja lesz az ilyen típusú vitáknak, és egyben azt is jelenti, hogy valami miatt csorbult a szólásszabadságunk.”