Újraírhatja Amerika múltját egy régészeti felfedezés

2018. január 04. 16:44

Megkérdőjelezi Amerika benépesedésének történelmét egy 11,5 ezer évvel ezelőtt élt csecsemő maradványa.

2018. január 04. 16:44

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai. A talált maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. A kutatók szerint amit a DNS-ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy 20 ezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók. Az akkori alacsonyabb vízállás miatt száraz földterület alakult ki a Bering-szorosban, amely csak akkor került újra víz alá, amikor az északi jégtakaró megolvadt.

Az úttörő telepesek lettek a mai amerikaiak ősei – mondta Eske Willerslev, a Koppenhágai és a Cambdrige-i Egyetem munkatársa, aki kollégáival a Nature című tudományos lapban mutatta be genetikai vizsgálatokon alapuló eredményeit.  A hathónapos csecsemő csontvázát az Upward Sun River nevű régészeti lelőhelyen találták meg 2013-ban. A helyi bennszülött közösség a „napkelte lánygyermeke” nevet adta neki, a kutatócsoport USR1 néven utal rá.

„Ezek a legrégebbi emberi maradványok, amelyeket valaha Alaszkában találtunk, de ami különösen érdekes, az az, hogy ez az egyén olyan populációhoz tartozott, amilyet korábban sohasem láttunk még” – magyarázta Willerslev. „Ez egy olyan populáció, amely a legközelebbi rokonságban áll a modern amerikai őslakosokkal, mégis elkülönül. Mondhatjuk, hogy a legkorábbi vagy a legeredetibb őslakos amerikai csoportból származik a csecsemő. Ez azt jelenti, hogy minden amerikai őseiről mesélhet nekünk” – idézte a BBC News a kutatót. A tudósok az ősi populációk történelmét a generációkon át a DNS-ben felhalmozódó mutációk és kisebb hibák alapján tanulmányozzák. Ezeket a mintázatokat demográfiai modellekkel egyeztetve kapcsolatot állapíthatnak meg a különböző embercsoportok között. 

Az új tanulmány egy ősi populáció létére világít rá, amely mintegy 34 ezer éve kezdett genetikailag elkülönülni a kelet-ázsiaiaktól és amely az elválást megközelítőleg 25 ezer éve fejezte be - vélhetőleg ekkor szűnt meg a Szibériát és Alaszkát összekötő beringi földhíd. Az elemzés azt feltételezi, hogy az USR1 által képviselt ősi beringiek egy csoportja elkezdett elkülönülni az úttörő betelepülőktől. Ez a genetikai elkülönülés mintegy 20 ezer éve következett be annak eredményeképpen, hogy ezek az emberek néhány ezer évig Alaszkában maradtak. Az első betelepülőhullám egy másik csoportja dél felé indult, hogy a jégen túli területeket meghódítsa. Ebből a továbbvándorló csoportból alakult ki az a két genetikai csoport, amelyeket a mai őslakos populáció elődeiként tartanak számon.

„A lánycsecsemő örökítőanyaga előtt csak modernebb amerikai őslakosok és ősi szibériaiak maradványaiból tudtunk következtetéseket levonni a kapcsolatokról és a szétágazás idejéről. Most viszont van egy egyedünk a két populáció között, és ez valóban megnyitja az utat ezen alapvető kérdéseknek a megválaszolásához” – mondta Willerslev. Hozzátette: pontos válaszokhoz szükség lenne további maradványok felfedezésére Alaszkában és Szibéria észak-keleti részén. Ezt az északnyugati-amerikai államokban megnehezíti az ottani talaj savassága, amely nem kedvez a csontok és DNS-anyaguk fennmaradásának. 

(MTI)

Összesen 273 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csendbiztos
2018. január 07. 14:26
Az uralkodó paradigmát nehéz leváltani. Thor Heyerdahl óta szerintem már rég lekellett volna dőlnie azoknak a falaknak, amelyek azt az elméletet veszik körül, ami szerint az összes Amerikai őslakos őse a Bering szoroson kelt át. Annak ellenér, hogy ő is óv attól, hogy diffuzionisták és izolacionisták legyünk, elég jól bizonyította, hogy azok a fránya óceánok nem átszelhetetlenek, ha ilyen amatőr tengerészek is megtudták csinálni, akkor olyan profi hajósok, mint az ókoriak, miért nem? Főníciaiak, egyiptomiak, polinézek ugyanúgy megtehették ezt az utat, mint a vikingek, de beszélhetünk az olmékok után maradt negrid jellegű szobrok eredetéről is ennek kapcsán. Sőt maguk a későbbi amerikaiak elsősorban a Csendes-óceán egyes területeire, köztük is voltak jó hajósok pl. az inkák Igen érdekes, hogy egyszerre van jelen számos kultúrelem a kontinensek között, és ennyi egyezés esetén már a kontinensközi kapcsolatokat cáfoló tudósokon lenne a bizonyítás sora. Piramis, nádhajó, uralkodók testvérházassága, megalit építkezés, álszakállas papok stb. Arról nem beszélve, hogy a Mediterránumtól, Közép és Dél-Amerikán át, Polinéziáig őrzik a legendák egy szőke/vörös hajú, szakállas, fehérbőrű kultúraadó embercsoport emlékét. Vöröshajú líbiaiak, Virakocsa, Tollaskígyó, Tiki, kanári-szigeteki guancsok, stb., de a kelták eredete is zavaros. Itt szerintem nem feltétlen a mai európaiak közvetlen őseire kell gondolni, és nem is mindig egy népvándorlásra. Ezek a szakállas héroszok inkább egy magaskultúra kibocsátott rajai voltak, amelyek a kialakuló népeknek, kultúráknak csak egy elemét adták, sőt sok esetben csak prófétákat, királyokat. Lehet, hogy létezett egy ókori magas-kultúra, amely birtokában volt egy meglepően tiszta őskinyilatkoztatásnak is? Az olmék korban ismerték a kereket, de nem terjedt el soha Amerikában. Tollaskígyó, Kon-Tiki-Virakocsa és mások egy békés vallást hirdettek, mely elvette az élőáldozatot, a háborút, sőt ismerte a bűnök megvallását stb.
zolka50.50
2018. január 05. 20:57
Fenéket fog újraírni.
Hunyadi Mátyás
2018. január 05. 11:41
Hogy Amerika a Bering-szoroson keresztül népesült be, az általános iskolai tananyag. Eddig a több hullámban történt benépesedés elmélete volt uralkodó; ez a cikk most egy (1) hullámot feltételez, majd későbbi Amerikán belüli elkülönüléseket. Viszont egy lelet nem bizonyít túl sokat. Csupán kicsit bizonytalanabbá vált a többhullámos elmélet.
Einar
2018. január 05. 11:33
És ezt a rendezettséget véletlenek és a környezeti hatások hozták létre az élettelen kémiai vegyületekben, hogy végre élhessenek és egyre bonyolultabb és komplexitásra törekvő megoldást válasszanak a termodinamika második törvényével szemben?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!