Aláírta Porosenko a kisebbségek oktatását korlátozó oktatási törvényt

2017. szeptember 25. 21:38

Hétfőn aláírta Petro Porosenko ukrán elnök a kijevi parlament által már elfogadott, kétes hírű új oktatási törvényt. A reformcsomag bár régóta szükséges intézkedéseket eszközöl, korlátozza a kisebbségek anyanyelven történő oktatását.

2017. szeptember 25. 21:38

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta hétfőn az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.

Több ukrán nyelv az oktatásban

Az elnöki hivatal sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. 

Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban. Porosenko szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzéséve mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami „elengedhetetlen” a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában. 

Az Európa Tanács is véleményezi a reformot

Az elnök hangsúlyozta egyben annak fontosságát, hogy ezzel együtt „szigorúan betartsák” az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait az oktatásban. 

„Ukrajna eddig is és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásainak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára” – hangoztatta Porosenko. 

Az államfő felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember 15-i kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be: Kijev elküldi az Európai Tanácsnak szakértői véleményezésre a törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat. 

Éles viták a kisebbségi jogok körül

Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, Andrij Parubij házelnök szeptember 19-én írta alá, majd elküldte jóváhagyásra az államfőnek. Miután az államfő is aláírta, kihirdetik a hivatalos közlönyben, és ezzel hatályba lép. A törvény rendelkezése szerint az abban foglalt reformok 2018. szeptember 1-jétől lépnek életbe, a nemzetiségeket érintő része pedig 2020 szeptemberétől.   

A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. 

A törvény ugyanakkor éles vitát váltott ki belföldön, de több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen. 

A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

(MTI)


Az ukrán oktatási törvényről a Mandiner is részletesen beszámol:

Ulana Suprun ukrán egészségügyi miniszterrel készült interjúnkat itt olvashatják.

Badó Zsolt tudósítása az oktatási törvény ügyéről az alábbi linken érhető el.

További híreinket Ukrajnával kapcsolatban pedig itt találják meg.

Összesen 72 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KötőDániell
2017. szeptember 26. 12:58
A "legsotetebb" szovjet idokben is voltak magyar és UKRAN iskolak. Es meg wzek pofaznak hogy oket hogy elnyomjak...
kaltran
2017. szeptember 26. 11:26
Itt a jutalma annak, hogy Antall József nem csapott rá azonnal Kucsma "informális" ajánlatára, miszerint vihetjük Kárpátalját. A legvégsőkig akadályoznunk kell az ukrán érdekeket mindenhol - amíg észhez nem térnek.
vertesipeti
2017. szeptember 26. 09:03
Az ősi ukrán Kárpátalja, ha-ha-ha. Ugyanazt a technikát alkalmazták itt is mint a Baltikumban a SZU idején, nagy számban telepitettek be a meghóditott területekre szlávokat ( oroszokat, ukránokat ). Most az ukránok megpróbálnak még egy lapáttal rá tenni kétségbeesésükben: dögöljön meg minden más nemzetiség. A kavarógép amerikaiaknak meg elképzelésük sincs olyanról, hogy milliós határon túl élő saját nyelvet beszélő nemzettárs, identitásőrzés, anyanyelvi oktatás stb., mi az ? Az indiánokat is elintézték néhány himlős takaróval meg golyóval utána meg néhány rezervátumgettóval. Tanult aztán belőle a világ rendesen. A magyar külpolitikában egyetlen érdek számit a magyar, kompromisszumokat lehet kötni, de valamit valamiért. Egyébként az ellenségem ellensége a barátom, tehát hajrá oroszok !
KötőDániell
2017. szeptember 26. 08:29
Asszondja Porosenko hogy Ukrajnában csak az ukránul tudól érvényesülnek. Akkir miért beszél a fél ukrán parlament oroszul?! Azik nem érvényesültek?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!