Botrány a kultúrdiplomáciában: lerománozzák a magyar néptánc zenéjét?

2017. július 06. 08:01

Román dallamoknak titulálják a magyarok lakta kalotaszegi Méra legényes táncának muzsikáját a Világörökségbe felvett romániai férfitáncokat bemutató videón. Mit mondanak a szakértők? Nem azt, amire elsőnek számítanánk. Ráadásul nem csak egy román-magyar vitára derült fény az ügyben, hanem egy magyar-magyar generációs nézeteltérésre is. Utánajártunk a kultúrdiplomácia valóságának.

2017. július 06. 08:01
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Van egy videó. A románoké. Még 2015-ből, igaz. Van rajta egy furcsa megjegyzés. Apróság, de bosszantó. A videó az UNESCO világörökségi listájának honlapján is megtalálható, mivel a világörökség részeként elismert romániai férfitáncokat mutatja be. A táncok túlnyomó többsége román tánc.

De van egy tánc. A magyaroké. Úgy hívják, kalotaszegi legényes. És van egy falu. Magyar falu. Méra. Kalotaszegen. A híres mérai legényes szerepel is a fenti videóban. Magyarként. Eddig nincs is hiba.

Csakhogy az angol felirat szerint ugyan a tánc az magyar, ám a dallamok – románok (5.07-től). Ami azért legalábbis furcsa.

A videó megjelenése után a hazai szakmai közönségben és a táncház-mozgalomban ugyan vert kisebb hullámokat, más azonban nem történt. Azért a táncos közegben, egy-egy folkkocsmában felemlegetik időnként a méltatlanságot pár sör után. A megfejtés azonban nem az, amit elsőre gondolnánk: hogy a szemét románok kisajátították a mi zenénket. A helyzet kissé bonyolultabb. Lássuk.

„Amikor a videót megláttam, meghökkentem, hogy mi történt. Egyik az, hogy mik a feliratok, a másik, hogy kevés táncos szerepelt a videón a gyűjtésből. Pedig úgy volt: lényeges, hogy több generáción át hagyományozódik a tánckultúra” – mondta a Mandinernek Varga Zoltán, a videón látható mérai táncos, egyben a mérai Csűrfesztivál egyik szervezője. Hozzátette: Tötszegi Tekla néprajztudós és Zamfir Dejeu román folklorista voltak náluk gyűjteni, felvenni a legényest a videóhoz. Később elmondása szerint Tötszegi Tekla jelezte, hogy vacakolnak az elbírálással Bukarestben. Mire aztán érdemi döntés született, Tötszegi Tekla már nem volt tagja az illetékes testületnek. (Tötszegit kerestük telefonon, de azt mondta, számára ez lezárt ügy, s többet nem kívánt mondani.)

„A románok teljesen tévképzetben élnek, el is hiszik, amit írnak. A román és a magyar szakmaiság nagyon távol áll egymástól, nincs fedés a kettő között. De remélem, lesz valami folytatás az ügyben, bár még nem tudok semmiről” – nyilatkozta a táncos, megjegyezve:

ez számukra büszkeség kérdése, ezért higgadtan tisztázni kellene ezt az ügyet, s ő nem fél a konfliktustól.

„Ismerem ezt a kérdést, annál is inkább, mert erdélyi vagyok és közelről láttam az egész kínlódást, ami ekörül volt. Zamfir Dejeu román folklorista azt ígérte, hogy ez egy közös magyar-román-cigány előterjesztés lesz a szellemi kulturális örökség listáján. Ennek jegyében a méraiak is segítettek abba, hogy elkészíthessék ott a videófelvételt” – fejtette ki a Mandinernek Kelemen László népzenész, a Hagyományok Háza főigazgatója. Szerinte a méraiak döbbenettel tapasztalták, hogy a videóban a legényesük zenéjét románnak titulálták, de „személy szerint zenészként, folkoristaként is szakmaiatlan kijelentésnek érzem”. Ráadásul a videóban a cigányok még csak fel sem tűnnek.

Kelemen László elmondta: valóban vannak olyan legényes dallamok, amelyek román eredetűek; vannak olyanok, amelyek magyar eredetűek; és vannak olyanok, amelyek műzenei, akár reneszánsz eredetűek is lehetnek. Sőt, van olyan dallam a kalotaszegi legényesben, ami magyarországi ugrós dallamokból származik; ezek a dallamok aztán forgatós táncokká mutálódnak Székelyföldön. Az Utolsó Óra gyűjtésnek köszönhetően kirajzolódik szépen az átmenet , a budatelki ungurime („magyarság”, vagyis magyar tánc) például egy fontos láncszem ebben.

„Bartók a támadások miatt egyszer megmérgelődött ez ügyben, fogta magát és egy tanulmányban összefoglalta, mi az, ami román és mi az, ami magyar eredetű az erdélyi népzenében. A százalékos szám erősen a magyarok javára billent” – mondja Kelemen. – „De ma ilyen vizsgálatnak sok értelme nincs. Örüljünk inkább annak, hogy a két nép békés egymás mellett élése ilyen virágzó kultúrát teremtett, amit mindannyian egymást kiegészítve a közös lelki egészségükre használnak.”

A Mandiner más szakértőket is keresett a témában, ám senki nem vállalta, hogy névvel nyilatkozik.

Annyit azonban megtudtunk, hogy

a bukaresti román néprajzos szakma abból indul ki, hogy a dákoktól származnak a románok, a dákok tehát őslakosok voltak Erdélyben, a magyarok viszont csak jövevények,

és nekik egyértelmű, hogy a jövevények veszik át az őslakosok kultúráját. Nem foglalkoznak dallamtörténeti kutatással.

Az egész kérdéskör pedig nem csak azért problémás, mert a dallamátvétel az együtt élő népcsoportok között szinte kibogozhatatlanul szövevényes és kölcsönös volt; hanem azért is, mert a hagyományos népi kultúra nem nemzeti, hanem regionális és helyi kultúra, ahol a sokféle eredetű dallamokból, táncokból mégiscsak összeállt egy egységes, csak az adott helyre jellemző, sajátos zenei és táncos kultúra.

Másrészt a helyi és regionális kultúrák tényleg regionálisak: egy somogyi igencsak vakarná a fejét a székely népzene hallatán, s nem felelne meg neki, hiszen a sajátja kell. A románoknál még erősebbek tudnak lenni a különbségek: a bihari román táncot az olténiai románok még hallani sem akarják. A regionális kultúra számára idegen az össznemzeti egység, az ország és a minisztérium. 

Sőt, tulajdonképpen az egész népi kultúrát lehetetlen világörökségi listákba és nemzeti sajátosságokba, például hungarikumokba kategorizálni.

Bethlendi András bánnfyhunyadi kultúraszervező, a mérai Csűrfesztivál másik szervezője leszögezte: „Bennünk, kalotaszegi magyarokban visszatetszést keltett ez a videó. Képzeljük csak el, cigányzenészek húznak egy dallamot, amire magyarok táncolnak, és valaki erre azt mondja, hogy román zene. Mérában romák és magyarok laknak, románok csak néhányan”.  Bethlendi hozzátette: ezt a zenét nem csak Mérában zenélik, hanem egész Kalotaszegen, amibe körülbelül negyven település tartozik. Létezik különbség kalotaszegi román, magyar és cigány zene között, de ez a tempójú legényes van a románoknál is, így  problémás megállapítani, hogy magyar vagy román zenéje volna.

Sokkal heterogénebb ez a hagyomány annál, hogy románnak vagy magyarnak nevezzük.

Bethlendi leszögezte: „Igazán orvosolandó volna ez a videó, nem tudom, hol tart ez a folyamat.”

Van tehát egy generációs különbség a szakmában és a táncház-mozgalomban: az idősebbek többsége inkább felejtenék az esetet, a fiatalabbak meg örülnének, ha a világörökségi videón javítva lenne a tévedés. Mi is örülnénk.

Összesen 142 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Attilla
2020. február 09. 01:27
Ilyen a román "atombomba" 150-200 km-es körzetben mindent ellop! A románok nemzeti viseletéhez, amibe megérkeztek a KárpátMedencábe a bocskor tartozott! Az kísérte el őket vándorlásaikon keresztül. Aki látott bocskort az el tudja képzelni, hogy milyen legényest és pásztor pattogóst lehet benne járni... és hogy miként szólhat a bocskor sarka ha összeüti az oláh legény... Azt hiszem, hogy ennek az összeállításnak a hitelességéhez ennyi elég is lenne. Könnyen megállapítható, hogy az összeállítás 80% lopott eredetű, plágium. És táncművészeti megítélésben szakmaiatlan, ízléstelen és nézni is bosszantó. A kalotaszegi legényes kivételével önmagáért beszél, azaz még lopni sem tudnak ezen a téren, mert a zene a tánc az velünk és bennünk él. Szerencsére hogy nem folytatta hiszen Erdélyben legalább 20 féle magyar táncstílus létezik, de nekik ez már kínai...
Patterson
2017. július 06. 17:11
Legyen nekik román (szlovák, szláv, szerb, ukrán, finnugor), úgysem tudnak vele mit kezdeni!...és ez a lényeg; nem tudják művelni, nem tudják éltetni, és főleg nem szervesen a saját műveltségükbe illeszteni; legfeljebb becsomagolják, lefűzik, kinyomtatják, lekötik, kiviszik a vásárra meg a szuvenír boltba és ennyi. Természetesen nem azt mondom, hogy tűrni kell mindent és csendben hallgatni, miközben a széket is kihúzzák alólunk. Csak ha megértjük, hogy ezek a folyamatok nem most kezdődtek, ha megtanuljuk, hogy végre ne rájuk, hanem magunkra figyeljünk és tegyük azt, amit helyesnek és jónak tartunk, akkor még a nehéz időkben is képesek leszünk talpon maradni.
jebuzita
2017. július 06. 15:45
Egy kalotaszegi legényes mikor és mitől kvintváltós pentaton? http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index628.html
gwrf
2017. július 06. 13:52
Nem nagyon lehet mit tenni. Mi így tanítjuk, ők meg úgy. A külvilág meg nagyjából szarik rá, ahogy minket sem érdekel, hogy valami svéd vagy norvég dallam, tánc.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!