Clinton az egykori főiskoláján elmondott évzáró beszédében esett neki Trumpnak, de úgy, hogy egyszer se mondta ki a nevét. Saját politikai terveiről viszont nem beszélt.
Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje minden korábbinál élesebben támadta Donald Trump elnököt. Csaknem egyórás pénteki beszédében Clinton anélkül támadta az elnök viselkedését és politikáját, hogy néven nevezte volna őt.
A demokraták volt elnökjelöltje egykori alma materében, a Wellesley főiskolán mondott évzáró beszédet. Párhuzamot vont Richard Nixon és a jelenlegi elnök között. „Dühösek voltunk, hogy az elnökválasztáson olyan embert választottunk, akinek az elnöksége végül is a megszégyenítő felelősségre vonásba torkollott, azt követően, hogy elbocsátotta az ellene nyomozást folytató tisztségviselőt” – fogalmazott Clinton, utalva arra, hogy nemzedéke mit érzett a Richard Nixon volt republikánus elnök ellen indított és lemondásával végződött eljárás miatt. „De azt akarom, hogy tudjátok, túljutottunk ezeken a nehéz időkön, társadalmunk megváltoztatta a törvényeket és kiszélesítette a jogokat és a lehetőségeket” – fogalmazott Clinton.
Leszögezte, hogy szerinte a 2017-ben diplomázók „az igazság és az ész” ellen folytatott „teljes körű támadással” néznek szembe. A közösségi oldalakon olvasható híreket és vitákat idézve úgy vélte, hogy az Egyesült Államokban ma megtagadják a tudományosságot, félelmet gerjesztenek illegális bevándorlóktól, muszlimoktól, kisebbségektől, szegényektől. A jelenlegi kormány költségvetését „szélhámosnak” minősítette, s azt állította, hogy „elképzelhetetlen kegyetlenséggel” intéz támadást az amerikai társadalom legsérülékenyebb rétegei, a legfiatalabbak, a legidősebbek, a legszegényebbek és a legkeményebben dolgozók ellen. Szerinte a költségvetés matematikailag sem állja meg a helyét.
A volt elnökjelölt – a várakozásokkal ellentétben – nem beszélt a saját politikai jövőjére vonatkozó elképzeléseiről.
(MTI)
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
Aggódva elemzi a Politico, mi lehet Európával egy újabb Trump-elnökség esetén, az egység fontosságát hangoztatva.
Elemez a CNN: választási csalás-vádak mellett szexuális visszaélési ügyről és a félmilliárd dolláros állítólagos csalásról is faggathatják a volt elnököt – hogy, hogy nem, épp a kampány közepén.
„A győzelemhez lőszerre van szükségünk... a tüzérségünk éhezik” – mondta a szombati szavazás után a CNN-nek az ukrán erők egyik tüzérségi felderítő parancsnoka.
Ki nyeri a 21. századot? Mi lesz a woke mozgalom vége? Van kiút az amerikai adósságcsapdából? Miben jobb még mindig az Egyesült Államok Kínánál? Mikor lesz béke az oroszokkal? James C. Bennett amerikai konzervatív gondolkodót kérdeztük.
Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője szerint a tanácsadók „nem harci szerepet töltenének be, inkább tanácsot adnának és támogatnák az ukrán kormányt és hadsereget”.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
