Óvnak minket az eurótól a szabadpiaci héják

2015. június 03. 13:40

Nem várt helyről kapott méltatást az orbáni unortodox gazdaságpolitika: a libertárius és szabadpiaci ideológiát népszerűsítő, nemzetközi Free Market Road Show budapesti konferenciáján méltatták a magyar egykulcsos jövedelemadót, ami szerintük minél alacsonyabb, annál jobb; Magyarországnak pedig valóban jobb, ha kívül marad az eurózónán. A vita magyar résztvevői viszont a hazai rendszerváltás és kapitalizmus hibáira hívták fel a figyelmet. Tudósításunk.

2015. június 03. 13:40
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Hat hét alatt 35 európai várost járt be Free Market Road Show néven egy csapat libertárius és piacpárti nézeteket képviselő közgazdász, üzletember, szakértő és gondolkodó, hogy szerte a válságtól sújtott Európában terjesszék a kapitalizmus, a minél szabadabb üzlet, kereskedelem és vállalkozás ethoszát. A road show-t az osztrák Austrian Economics Center (AEC) szervezte, amely több mint hatvan intézettel, egyetemmel és alapítvánnyal van kapcsolatban a Hayek Instituttól a Liberty Fundig. Immár nyolcadik alkalommal járták be Európát a road show keretében. A Londontól Tiranáig, Párizstól Tbilisziig, Athéntól Koppenhágáig futó turné tényleg megfordult Európa minden sarkában, hogy végül a turné utolsó állomásán az unortodox gazdaságpolitikájáról elhíresült Magyarországra látogassanak – a budapesti eseményt a Danube Institute-tal közösen szervezték.

Kísértet járja be Európát – a tartós stagnálás kísértete. A 2008-as pénzügyi válság óta Európa legtöbb gazdasága nem épült fel újra teljesen és a gazdasági előrejelzéseik is kiábrándítóak. A növekedés hiánya kapcsán mindig előkerül a vállalkozások kérdése. Hogyan tudja felszabadítani Európa a kreatív erőit? Ezt a témát járta körbe a road show konferenciája Budapesten. A vita moderátora Széky János volt.

Az EU jó oldala ingyen van, a rossz oldala viszont sok pénzbe kerül

Pieter Cleppe, a brüsszeli és londoni székhelyű Open Europe elemzője szerint az EU-nak nem szuperállamnak, hanem egyszerűen kereskedelmi övezetnek kellene lennie. Az EU-nak szerinte van jó és rossz oldala is: jó a határok szabad átjárása és a négy uniós alapszabadság, a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása. Cleppe elismeri: naív az, aki szerint ezek a jogok az EU nélkül is léteznének. Az uniót azonban túlszabályozás sújtja, ami drága mulatság az európai gazdaság szereplőinek és az adófizetőknek. Cleppe szerint a Bizottság ugyan rendszeresen belekezd a bürokráciacsökkentésbe, de mindig elbukik a kezdeményezés – bár az új, Juncker-féle Bizottságban Timmermans holland biztos komolyan veszi a reformot.

Cleppe úgy látja: „Az EU jó oldala ingyen van, a rossz oldala viszont sok pénzbe kerül”. Sok pénz megy el a mezőgazdaság támogatására, ami most már sok aránytalansággal és anomáliával jár - például egy barátja értéktelen, használhatatlan skót földet vásárolt, de ez után is felveheti az uniós támogatást. Az elemző kritizálja a regionális támogatásokat is: szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hiába a pénzosztogatás, nem lesz belőle valódi növekedés és felzárkózás, konvergencia. Cleppe az Európai Parlament havi rendes strasbourgi oda-vissza utazását is korholta.

Az euróról szólva úgy fogalmazott: „Magyarország szerencsére nem tagja az eurózónának, nem is ajánlom a belépést”. Úgy látja: ha nincs egy államnak saját pénzneme, bizonyos lépéseket nem tud megtenni. Szerinte Magyarország eurózónán kívülisége önmagában érdekes a befektetők számára. „Az euró valójában csak egy adóssággépezet. Magyarországot elárasztaná a könnyű pénz, mint annak idején Írországot. Ez egy mérgező ajándék, ami mesterséges buborékot teremt, ami aztán összeomlik, lásd az ír ingatlanválságot és a görög krízist.” Pieter Cleppe szkeptikus a jövővel kapcsolatban: szerinte az olcsó pénz-buborék-válság-bailout-állami beavatkozás körei jönnek majd újra, miközben a nemzeti szuverenitás tovább csökkenhet. „A rizikó végül nem a görög kilépés, hanem az eurózóna felbomlása lehet, és odaveszhet az unió négy alapszabadsága is.” Cleppe a vitában arra is kitért: a közhangulat drámaian változik az EU-ban, és ezt a Bizottság is belátta. Junckerék talán az utolsó esélyt jelentik.

A tőke és a munkaerő korlátozottsága továbbra is tény Magyarországon

Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az európai és magyar vállalkozások előtti demográfiai kihívásokra koncentrált előadásában. Szerinte Magyarországon negyedik évtizede fejlődik a magánszféra, de a Kádár-korszak első vállalkozói nemzedéke immár a nyugdíj előtt áll. Az első vállalkozói nemzedéket a rendszerváltás körüli második generáció követte, de nagy létszámban működnek a rendszerváltás veszteseiből verbuvált kényszervállalkozók is. Kérdés viszont, hogy jön-e az új nemzedék, amikor az első kezd nyugdíjba menni.

Bod kérdéseket sorolt: hogyan megy majd az átadás, az átállás, milyen bankhitelek lesznek, milyen szintű lesz az oktatás, milyen üzleti támogató intézmények lesznek majd elérhetők? Bod Péter Ákos szerint a fiatal, dinamikus emberekre és a kis- és középvállalkozásokra kell majd koncentrálni. Azt viszont hozzátette: a tőke és a munkaerő korlátozottsága továbbra is tény Magyarországon. A közgazdászprofesszor a vitában arról is beszélt: vannak nagy állammal működő versenyképes gazdaságok, mint például a skandináv modellben, de vannak kis állam mellett is fejletlen gazdaságú országok is. Magyarországot illetően úgy látja: a fiatalok nem akarnak vállalkozni, nem akarnak belépni a „játszmába”, a korrupció pedig megöli az üzletet, különösen a kis- és középvállalkozásokat.

A fiatalok rájöttek, hogy nem az állam fog nekik megélhetést nyújtani

Barbara Kolm, a Free Market Road Show-t szervező AEC és a bécsi Hayek Institut vezetője (vele készült interjúnkat itt olvashatják) a konferencián először arról beszélt: örül, hogy itt lehet Magyarországon, mert ami itt történik, az kihívás, hiszen nálunk mindig valami más történik, mint ami szokásos. Az osztrák közgazdász Bod Péter Ákossal egyetértve azt hangsúlyozta: valóban a kis- és közepes vállalkozásokra kell koncentrálni. Szerinte ők alkotják a társadalom gerincét: munkahelyet adnak és adót fizetnek. Kolm szerint nem kell és nem szabad elfogadni azt, hogy Európa tartós stagnálásra ítéltetett: növekedni kell, hiszen mások is növekednek. Új reformokra van szükség, hogy helyreálljon Európa versenyképessége.

Kolm szerint a szabad gazdaság és növekedés feltételei közé tartozik a jog uralmának tisztelete, az alacsony adó, a túlszabályozás helyett keretszabályok alkotása, a hatékony, de korlátozott kormányzat, a szabadkereskedelem és a magántulajdon védelme. „Mindehhez bátor politikusok kellenek, akik merjenek beszélni, akkor is, ha nem választják meg őket újra” – mondta Kolm, aki emlékeztetett arra, hogy a schröderi reformok megalapozták Németország mai sikerét, bár a kancellár elbukott a választáson. Kolm a vita során arról is beszélt: a road show görögországi állomásán ezer fiatal vett részt. A fiatalok 30 éve jogászok, 15 éve bankárok akartak lenni, de most kisvállalkozók lennének, miközben arra is rájöttek, hogy nem az állam fog nekik megoldásokat és megélhetést nyújtani. A gazdasági ismereteket pedig már az óvodában, iskolában el kell kezdeni tanítani.

A közgazdász újságírói kérdésre elmondta: a nálunk az Orbán-kormány által bevezetett egykulcsos adót jónak és támogathatónak tartja, sőt, egész Európában be lehetne vezetni, lehetőleg minél alacsonyabb adókulccsal. A bankokat és a földtulajdonlást érintő új magyar szabályozást viszont visszafogott kritikával illette.

Nem tanultuk meg, hogy a szabadság felelősséggel is jár

„A szabad piac sajnos nem népszerű Magyarországon” – ezt már Szepesi Balázs, a Hétfa Kutatóintézet stratégiai igazgatója mondta a Free Market Road Show konferenciáján. A közgazdász szerint a népszerűtlenség oka: túl sok volt a reményünk azzal kapcsolatban, hogy hamarosan utolérhetjük Ausztriát. A szabadságot a szükséges társadalmi intézmények újjászületése nélkül nyertük el, és nem tanultuk meg, hogy a szabadság felelősséggel is jár. Nem terjedt el eléggé a normák tisztelete és a vállalkozási kultúra ismerete a vállalkozók körében, nem volt elég erős a csalók elleni fellépés.

Szepesi Balázs szerint tény a kiábrándulás Magyarországon, pedig a legtöbben jobban élnek most, mint a nyolcvanas években. A Hétfa vezetője úgy látja: minél gyengébbek a társadalmi intézmények, annál drágábbak más költségek. De hozzátette: huszonöt év nagy idő, létezik magyar piacgazdaság állam nélkül is, de szükség lenne arra, hogy politikai támogatást nyerjen a szabad piac eszméje. A piacra ugyanakkor nem ideológiaként, hanem hasznos eszközként kell tekinteni.

Nem lehetsz győztes, ha nem tudod a saját problémáidat legyőzni

A Free Market Road Show budapesti előadója volt Ron Manners, egy fél évszázados pályafutással és tapasztalattal rendelkező ausztrál bányászati nagyiparos is. Manners elismerte, hogy messziről jött, de mosolyogva tette hozzá: összekötnek minket közös problémáink, hogy a kormányaink rosszul költik el a pénzünket. Az idős üzletember elmondta: több évtizedes tapasztalat alapján látható, hogy Ausztráliában a társasági adó csökkentésével párhuzamosan nőtt a vállalkozói szektor utáni adóbevétel; ezzel szemben a jóléti ellátások növekedésével együtt járt a munkanélküliség növekedése is.

Manners másokkal együtt ezért kézikönyvet írt a politikusok számára, hogy mit csináljanak a gazdaságpolitika terén. Ron Manners fájlalja azt, hogy manapság az „áldozatbiznisz” megy a médiában, mindenki panaszkodik a helyzetére, a sorsára, pedig szerinte „nem lehetsz győztes, ha nem tudod a saját problémáidat legyőzni”.

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
br-o
2015. június 04. 08:58
Tényleg olyanokat kell idehívni, mint a volt FPÖ-s (Haider pártja), jelenleg neokon Barbara Kolm?
pemete jakab
2015. június 03. 17:02
"méltatták a magyar egykulcsos jövedelemadót, ami szerintük minél alacsonyabb, annál jobb" Mármint a magasabb jövedelműeknek jobb, hosszabb távon mindenképp. Lefordítva: Az egykulcsos szja növeli az egyenlőtlenséget, ergo a társadalmi feszültséget.
Akitlosz
2015. június 03. 16:50
„nem lehetsz győztes, ha nem tudod a saját problémáidat legyőzni”. Csak az ember nem független a környezetétől. Azaz az emberek nem minden problémája fakad saját magukból. A környezetükből fakadó problémák legyőzése pedig nagy részben messze meghaladják egy egyén lehetőségeit.
Akitlosz
2015. június 03. 16:47
"Az idős üzletember elmondta: több évtizedes tapasztalat alapján látható, hogy Ausztráliában a társasági adó csökkentésével párhuzamosan nőtt a vállalkozói szektor utáni adóbevétel; ezzel szemben a jóléti ellátások növekedésével együtt járt a munkanélküliség növekedése is." Hazabeszél. Neki mint üzletembernek nyilván az a jó, ha alacsony a társasági adó, mert így kevesebbet kel adóznia, s alacsonyak a jóléti juttatások, mert így kevesebbet kell fizetnie az alkalmazottainak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!