NATO-főtitkárhelyettes: Veszélyben az euroatlanti béke

Az euroatlanti népek békéje veszélyben van – kezdte előadását Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese a Danube Institute konferenciáján, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületében hétfőn. Vershbow szerint a NATO déli szomszédságában az Iszlám Állam és a hasonló szervezetek terjesztik a káoszt: vallási extremizmus, bukott államok és tömeges migráció sújtja a régiót. A keleti kihívást pedig az oroszok jelentik – mondta a NATO főtitkár-helyettese.

Vershbow emlékeztetett arra: a hidegháború végeztével és a Szovjetunió bukásával speciális partnerség alakult ki a NATO és Oroszország között, amelyben közös érdekek is megjelentek, mint például a terrorizmus elleni fellépés. Még 2010-ben is az orosz vezetés akarta tovább fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. A főtitkárhelyettes elmondta: Oroszország volt a NATO legfontosabb partnere, most mégis évtizedek óta a legrosszabb a viszony a két fél között. Arról beszélt: Oroszország aláássa a 2. világháború utáni status quót, miközben otthon nacionalista propagandával azt akarja elhitetni az oroszokkal, hogy a NATO kormányváltást akar elérni Oroszországban. Vershbow szerint 25 évvel a hidegháború után nem elfogadható az újabb vasfüggöny leereszkedése: a nemzeteknek meg kell engedni, hogy maguk válasszák meg a saját jövőjüket.

Ennek biztosításához szükség van a transzatlanti szolidaritás és együttműködés erősítésére – szögezte le Alexander Vershbow. A NATO szerinte gyors választ tud adni a kihívásokra: nagyobb létszámú NATO-kontingens került már a keleti tagállamokba, a cél a minél gyorsabb döntéshozatali képesség, a készenlét erősítése és a kölcsönös információszolgáltatás gyorsítása a NATO-n belül. Emelték a gyorsreagálású NATO-erők létszámát is, amelyek 48 órán belül képeseknek kell lenniük a fellépésre.

A negatívvá váló biztonsági körülmények miatt Vershbow szerint szükség van a politikai dimenzióra is: átfogó transzatlanti stratégiát kell alkotni az orosz politikával szemben, hogy a két tömb közötti államok kiszabaduljanak a kényszerpályájukról. Ukrajnát és a hasonló helyzetben lévő országokat segíteni kell különböző eszközökkel a reformoktól az intézmények építéséig.

A NATO bővíti védelmi kapacitását, és szorosabb EU-NATO együttműködésen is dolgozik a szervezet, hogy koordinálják és szinkronizálják a törekvéseiket. Vershbow hangsúlyozta: „Több szolidaritást és hozzájárulást várunk a NATO-tagoktól”, különösen olyan időkben, amikor keletről és délről is kihívások érik a szervezetet. Úgy látja: demonstrálni kell a politikai és pénzügyi elkötelezettséget, a tagállamoknak teljesíteniük kell a költségvetésekben is a honvédelmi kiadási vállalásaikat. „Legyen vége a védelmi kiadások megkurtításának, folytatódjon a modernizáció!” – mondta a védelmi szervezet főtitkárhelyettese

A NATO második embere megköszönte az iraki magyar szerepvállalást. Előadása végén leszögezte: „Kelet-Közép-Európa meg lesz védve, ahogy a NATO a kezdetektől meg tudta védeni mindegyik tagállamát”.

Az előadás után hallgatói kérdésre, miszerint az atlanti szervezet elégedett-e a magyar elkötelezettséggel, a főtitkárhelyettes azt válaszolta: Magyarország folyamatosan hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez, például a C-17-es szállító repülőgépeket kiszolgáló pápai repülőtérrel, vagy azzal, hogy részt vállal a balti államok légtérvédelmében. Az aktuális feladatokban Magyarország nagyon jól teljesít – mondta. Hozzátette, egyedül a védelmi kiadások kapcsolatban vannak aggályok. Reméljük, közeledni fognak a hazai össztermék (GDP) 2 százalékához – jegyezte meg.