A jóléti állam nem arról szól, hogy ha egy ország gazdag, akkor osztogathat támogatásokat. Fordított a logikája. Interjú.
„Kész Zoltánt amerikásat játszó fővárosi liberálisként írta le. Ön nem Budáról játszik skandináv szociáldemokratát?
De, én is egy marginális klub vagyok. Csakhogy az a nézetrendszer, amelyet képviselek, Nyugat- és Észak-Európában a második világháború óta létező főáramú valóság. Amit Készék, az sehol nem létezik.
Nagy-Britannia vagy Németország azért nem ugyanazt az utat járja, mint az ön által vázolt jóléti társadalmak.
Valóban, Nagy-Britanniában Margaret Thatcher kicsinálta ezt a modellt, Németországban az újraegyesítés tompította. De ott van Svédország, Izland, Norvégia, Dánia, Finnország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Olaszország, Franciaország és Portugália – mindenhol 80 százalék feletti a kollektív alkuk lefedettsége. Magyarországon harminc. Mutassanak egy országot, ahol működik az a tankönyvi absztrakció, amiről Kész Zoltánék beszélnek! Még az Egyesült Államokban sem a magángazdaság innovációja hajtja a gazdaságot. Hol tartana a Szilícium-völgy a katonai megrendelések és az állami fejlesztések nélkül? Egy iPhone-ban az internet, a GPS, az érintőképernyő technológiája eredetileg mind állami fejlesztés. Meg kellene érteni, Thomas Piketty gyönyörűen kimutatta, hogy a kapitalizmus csak akkor fenntartható, ha van jóléti állam, annak pedig része a béralku.
A jóléti állam alapja az, hogy befektetünk az emberbe, képessé tesszük valamire. A jóléti állam nem arról szól, hogy ha egy ország gazdag, akkor osztogathat támogatásokat. Fordított a logikája. Ha egy ország beruház az alul lévők felemelésébe az oktatáson, a szociálpolitikán és a közösségi közlekedésen keresztül, akkor erős, versenyképes középosztálya lesz. Már az OECD és az IMF is azt mondja, lassabb a növekedés ott, ahol az alul lévő három tizedet nem segítik meg.
Magyarországon viszont csökkennek a szociális kiadások. Ráadásul az ön által sorolt mintaállamok egyike sem kelet-közép-európai.
Pechünkre a mi térségünk akkor váltott rendszert, amikor a szociáldemokrata modell időszakos válságban, a neoliberalizmus pedig a csúcson volt. Ez mára alapvetően megváltozott. Az a fajta kapitalizmus, ami itt meghonosodott, sehol máshol nem működik. Külföldi működő tőkére épülő szabadkereskedelmi felzárkózásra egyszerűen nincs példa, itt viszont ragaszkodnak hozzá. Miközben Magyarországon a rendszerváltás óta azt látjuk, a társadalom elvárja a jóléti államot. Sőt, már a nyolcvanas évektől civilizációs vívmánynak gondolta az ingyenes oktatást, egészségügyet. A Fidesz 2008-as szociális népszavazása is ezt erősítette meg.
Csakhogy a jóléti államot időközben egyszerűen kiherélték. A legfontosabb ellátórendszerek diszfunkcionálissá váltak. Az oktatási rendszer például hihetetlen módon szelektál. A PISA-felmérések szerint a diákok tanulási eredményeit 73 százalékban az határozza meg, hogy az ország melyik részén járnak iskolába. Vagyis az irányítószámuk. Ráadásul ez 2009-es adat, nem a Fidesz-kormányzás következménye. Finnországban ez az arány 8 százalék. Tizenhat éves korára egy kelet-magyarországi gyereknél eldől, hogy sohasem lesz esélye a kitörésre, miközben a II. vagy a XII. kerületben tanulót kirobbantani sem lehet az elitből.
A szociális rendszer is csak felerősíti a piac polarizáló hatását. Ferge Zsuzsa perverz redisztribúciónak nevezte ezt a jelenséget; a szociálpolitikában – főként a nyugdíjrendszer miatt – a szegényektől a gazdagok felé megy a pénz. Ezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy lényegében nincs középosztály, ezt társadalomtudományi kutatások is megerősítik. Már ha az anyagi függetlenségen kívül azt is érjük alatta, hogy a középosztályhoz tartozók képesek értelmezni a közéleti vitákat. Az atomerőműről vagy az eurózónáról szóló disputákat az emberek jó része hiányos fogalomrendszerrel próbálja követni, ha ugyan próbálja egyáltalán. Komolyan vehető politikai vitaműsort félmillió ember néz a nyolcmillió választópolgárból. De nemcsak a tudáshiány a baj, hanem a szegénységből adódó anyagi függés is. Az ilyen emberek nem merik vállalni a véleményüket. A megtakarításokkal rendelkező és képzett emberekből álló középosztály nélkül nem lehet demokráciát működtetni.”
A Vörös-Zöld Szövetség közleménye szerint Ilaria Salist Magyarországon olyan olyan körülmények között tartják fogva, melyek „súlyosan sértik az emberek jogait”.
Határozott véleményt fogalmazott meg a történész.
Kiábrándító, amikor egy liberális párt sem őszinte, nem egyenes, nem elvszerű.
Szaniszló Sándor DK-s polgármester és Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő hallgat, a vállalkozó menekül, állítja a PS.
„Friss erők! Új időknek új dalai!” – írta a téma kapcsán Hont András egy korábbi bejegyzésében.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
Megpróbáltuk rekonstruálni az elhangzottakat.
Az amerikai Forbes magazin közzétette az idei dollármilliárdosok listáját. E szerint bolygónkon létszámában (2781) és vagyonában (14 200 milliárd dollár) is növekedett ez a módos réteg. E szűk csoport hihetetlen javakat halmozott fel, a világon csak az Egyesült Államok és Kína éves hazai összterméke szárnyalja felül ezt a gazdagságot.
