Ukrán válság

Spöttle: Putyin egy rossz gyerek, aki tudja, hol a határ

2014. szeptember 3. 11:57

A Donyecki-medence már elveszett, és az oroszok újabb területeket is el fognak foglalni – mondta a Mandinernek Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Spöttle szerint Ukrajna, ha akarná, gyorsan le tudná győzni a szeparatistákat, ám ekkor Oroszország is keményen visszavágna. Ha Európa katonailag avatkozna be, akkor itt volna a harmadik világháború; olyan kemény gazdasági szankciókat viszont senki nem tud hozni, amelyek Oroszországot rávennék, hogy visszavonuljon. Interjú.

Miről szól ön szerint alapvetően az ukrán válság, milyen indíttatásai vannak a feleknek?

Az ukrán válság egy gazdaságpolitikai háború. Amikor a nép akaratából leváltották az ukrán diktátort, Viktor Janukovicsot, Putyin látta, hogy ez nem lesz jó, mert lehet, hogy Ukrajna nagyon hamar csatlakozni fog az EU-hoz. Sokan azt szerették volna az országban, hogy Ukrajna szakadjon ki a posztszovjet gazdasági térségből és ne legyen tovább Oroszország előszobája. Putyin megijedt, mert például az a veszély fenyegetett, hogy elveszíti a rossz minőségű orosz élelmiszerek piacát. Neki szüksége lett volna egy olyan bábkormányra, mint amilyen Janukovicsé volt. Így viszont nekilátott destabilizálni az országot, hogy az minél később csatlakozhasson az EU-hoz és ne tudjon csatlakozni a NATO-hoz – hiszen olyan országot, amiben épp folyamatban van a polgárháború, nem vesznek fel a szövetségbe. Ha viszont Ukrajnába visszatér majd a normalitás, biztos csatlakozni szeretnének majd az EU-hoz és a NATO-hoz is. Így Ukrajna tüske lesz Oroszország hátsó felében, ahova haditechnikát telepíthet az Egyesült Államok, megjelennek a titkosszolgálatok munkatársai is, és a hagyományos orosz titkolózásnak beszűkül majd a terepe.
 
Egy elemző azt nyilatkozta a minap, hogy Moszkvának két lehetősége van: vagy közvetlenül, nyíltan beavatkozik Kelet-Ukrajnában, vagy nem kis tekintélyveszteséggel visszavonul.
 
Putyin nem akar veszteni, ezt már csak a macsó allűrjei sem engedik neki. Intelligens és törekvő ember, aki évek alatt kiépítette az orosz hegemóniára épülő hátországát. Alapított például paramilitáris katonai táborokat, részben az orosz hadsereghez, haditengerészethez köthetően. Ezekben a fiatalok kapnak egy katonai képzést, amivel sokak számára szimpatikus lesz a katonai pálya, és kapnak egy ideológiai képzést is. Jó tíz éve már elültették a fejükben az ellenségképet: a nyugat, az Egyesült Államok és Brüsszel. Ezzel szemben mi, oroszok vagyunk a legjobbak, és ez az egész térség a miénk volt Ukrajna körül: visszasírják a Szovjetunió határait. Amikor II. Katalin idején a Krímet elfoglalták az oroszok, akkor kijelentették: örök időkre az ország elidegeníthetetlen része lesz a terület. Putyin ennek érvényt próbál szerezni, amikor titokban bevonulva elfoglalja a Krímet, rendszám és felségjelzés nélküli járművekkel.
 
Macsó allűrök ide vagy oda, ez a sunyi területfoglalás nem volt egy államférfias lépés.
 
Valóban, nem volt az a tökös csávó Putyin, aki hadat üzen, elfoglalja a Krímet, majd beint, hogy „én voltam a jobb”. Persze azt beintette, hogy „csinálhattok, amit akartok”. A Krím elfoglalását még csak-csak lenyelte a nyugat. De most jön a Donyecki-medence, ahol van orosz kisebbség és van palagáz. Emellett szerintem a kelet-ukrajnai háború Putyin büntetőhadjárata is Ukrajna ellen, amely ki akar táncolni az erős orosz kötelékből. Már Putyin is úgy beszél ezekről a területekről, mint a szakadárok és annak idején a cárok: „Novorusszia”, Újoroszország.
 
Viszont Kelet-Ukrajnában is ukránok alkotják a többséget, az ezzel szomszédos orosz területeken sok a gyárbezárás, és stabilabbak a szabadságjogok is Kijev fősége alatt.
 
Az orosz gazdaság igazából haldoklik. Földházon, palagázon, olajon, kőszénen, barnaszénen kívül nincs semmi. Kihozták az új Ladát, de már amikor Putyin kipróbálta egy versenyen, akkor is lerobbant az autó – amire számítottak, mert eleve két ugyanolyat, ugyanolyan rendszámmal szállítottak az elnök rendelkezésére, nehogy blamázs legyen. Csak a fotósok lencsevégre kapták. Az orosz haditechnika nagy részét Ukrajna készítette: az SS-20-as ballisztikus rakétákat, a Szuhoj vadászgépekhez a turbina fő részeit, mivel Oroszország nem képes nagyon finom, jó minőségű technológiát előállítani. Volga, Lada, Zil... Nem épp a nanotechnológiáról híresek.
 
Az EU szankciókat hirdetett Oroszország ellen. Nekem egy igazán sikeres embargó sem ugrik be a történelemből. 
 
Irán. Amikor a Perzsa-öböl került embargó alá, tartályhajókban állt az olaj a nyílt tengeren, mert nem tudták eladni. Aztán Észak-Korea ellen is régóta embargó van. Persze a rezsim nem bukott meg, de az az ország haldoklik, legalábbis én ezt szűrtem le, amikor ott jártam. Mindenből hiány van, nyolc órát állnak sorba egy vödör szénért, nincs ablaküveg, nejlonnal fedik el az ablakokat, húst nem látnak. Most Oroszország ellen azt tervezik – amint Nagy-Britannia a minap felvetette –, hogy SWIFT-embargót vezetnek be, azaz kidobják az orosz bankokat a nemzetközi kereskedelemhez szükséges kódrendszerből. Amikor Iránt kidobták a SWIFT-rendszerből 2012-ben, az iráni gazdaság nagyot bukott rajta. 
 
Belemenne ebben egy Németország, a Gazprom-mezes focicsapataival?
 
Nehéz ügy, mert ötvenezer munkahely függ az oroszoktól Németországban. De most úgy látszik, Nagy-Britannia bekeményít. Az EU semmiképp sem akar katonai beavatkozást, de Putyint valahogy rendre kell utasítani, mert lehet, hogy lenyeljük még a Donyecki-medence elfoglalását, de azután mi következik?
 
Az oroszok szeretnek játszani a gázcsappal. Ukrajnába most többek között Magyarországon és Lengyelországon keresztül megy az európai gáz. Egy tallinni elemző szerint viszont blöff a putyini fenyegetőzés, mivel nem tudja máshova eladni a gázt. Szóba jöhet Kína, de oda hosszú évekbe telik megépíteni a vezetéket. A róka fogta csuka helyzete áll fenn?
 
Annyira azért nem, mert ha most Oroszország és Kína nekiáll nagy hévvel vezetéket építeni, az hamar megépül. Kína pedig bejelentette, hogy bármennyi gázt megvásárol. Persze ettől még, ha elzárnák a csapokat, az első időben biztos milliárdos veszteségük lenne az oroszoknak, és hatalmas tartalékokat tudnának felhalmozni. Nem hiába hangoztatják tíz éve sokan, hogy baj lesz és függetlenedni kell az orosz gáztól. Ezt az olaszok már megtették, de a mediterrán országok tudnak Észak-Afrikából vásárolni, mi és a németek viszont elég rossz helyzetben vagyunk. 
 
Nem lehet, hogy ha egyértelműen az ukránok mellé állnánk, azzal elérnénk, hogy a kárpátaljai magyarok felé több szimpátiát mutasson Kijev?
 
Nehéz helyzet ez Magyarországnak, hiszen történelmi felelősséggel tartozik a magyar kisebbségekért. Ugyanakkor EU-tagként közel kellene állnia Brüsszelhez, és meg kellene találnia a közös külpolitikai nevezőt az EU-val. Ez nehéz lesz, nem csak a magyar kisebbség miatt, hanem Paks II miatt is. Gazdasági szempontból az osztrákok és a németek sem nagyon tudnak ágálni az oroszok ellen.
 
Mennyi idő alatt rendeződhet a kelet-ukrán konfliktus?
 
Nem fog nagyon elhúzódni, mert Ukrajna is erős ország, és ha akarná, nyakon tudná vágni a szeparatistákat. Ekkor azonban Oroszország is keményen visszavágna, és abból nagy háború kerekedhetne. Most defenzív háborút folytatnak az ukránok, védekeznek, de nem akkora erővel, amekkorával tudnának. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint a Donyecki-medence már elveszett, és szerintem újabb területfoglalások lesznek. Sem a NATO, sem az ENSZ, sem az EU nem tud olyan kemény gazdasági válaszcsapásokat mérni, hogy Oroszország visszavonuljon, háborúzni meg nem akarnak.
 
Miért fél Európa ennyire attól, hogy katonailag beavatkozzon?
 
Akkor az a harmadik világháború lenne, ha beszállnánk. Senkinek nem az érdeke, hogy egész Európa beszálljon. S ezt Putyin is tudja, ezért is mer ennyire keménykedni. Olyan, mint egy rossz gyerek, aki tudja, hogy mit tehet meg, amiért még nem vágja nyakon apu. Tudja majd, hogy hol lesz a határ, de ezeket a területeket még elveszi Ukrajnától. 
 
*
 
 
 
Georg Spöttle hét évig hivatásos katonaként, utána tartalékosi állományban teljesített szolgálatot. Megjárta Irakot, Afganisztánt, Pakisztánt, Szíriát, Észak-Koreát és több afrikai valamint ázsiai országot. A nyugat-berlini rendőrtiszti főiskolán végzett, és a Landeskriminalamt (Országos Bűnügyi Hivatal) felügyelője volt, ahol a politikailag és vallásilag motivált bűncselekmények (terrorizmus) felderítése volt a fő feladata. Jelenleg a Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft. tanácsadója. A magyar tévéadókban rendszeresen szerepel, mint biztonságpolitikai szakértő. 
vissza a teljes nézetre