A fogyasztói árak márciusban 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Londoni pénzügyi elemzők 2,5 százalék körüli éves inflációval számoltak.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy utoljára több mint 38 éve, 1974 szeptemberében volt hasonlóan alacsony szinten - akkor 2,1 százalékon - az éves infláció Magyarországon. A fogyasztói áremelkedés további jelentős lassulását mutatja az adat a januári 3,7, és a februári 2,8 százalékos éves infláció után. Márciusban mind a háztartási energiáért, mind a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni mint egy éve, míg legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak.
Mináry Borbála elmondta, hogy az infláció további mérséklődése elsősorban bázishatásnak tudható be. Az élelmiszerek árának növekedése megállt, amit már a februári adatok is mutattak, majd márciusban a húsvéti akcióknak köszönhetően, csökkent a liszt, a cukor, a tojás és a csokoládé ára. A szakértő hozzáfűzte: havi összevetésben kismértékben – a februári 7,4, után további 0,2 százalékkal – csökkent a háztartási energia ára is, ami a rezsicsökkentés hatása.
A KSH adatai szerint a maginfláció havi 0,2 százalékosra lassult a februári 0,4 százalékról, míg éves szinten 3,4 százalékra csökkent a februári 3,6, és a januári 3,7 százalékról. A nyugdíjas fogyasztóár-index 0,2 százalékkal emelkedett februárhoz képest, az előző év azonos időszakához képest pedig 2 százalékos drágulást jelez.
Egy hónap alatt az élelmiszerek ára kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2 százalékkal, a párizsi, kolbász 1,1 százalékkal drágult. Csökkent azonban a csokoládé, kakaó (4,5 százalék), a tojás (3,1 százalék), a liszt (1,3 százalék) és a cukor (0,8 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent a múlt hónapban.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt. Az egyéb cikkek – ide tartoznak például a háztartási és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek – körében kisebb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető (0,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal azelőtt.
Tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (14,7 százalék), az idényáras élelmiszerek (11,7 százalék), a sertészsiradék (11,1 százalék), a száraztészta (8,7 százalék) és az étolaj (6,2 százalék) ára. Csökkent viszont többek között a tojás (8 százalék), a cukor (6,9 százalék), a csokoládé, kakaó (5,8 százalék) és a tej (3,2 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal emelkedett a szeszes italok és 19,6 százalékkal a dohányáruk ára.
A szolgáltatások 3,8 százalékos drágulásán belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,4 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek árai átlag alatt, 1,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az üzemanyagok 0,3 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly márciusban, a gyógyszerek és gyógyáruk azonban 4,3, az újságok 6,9, a tanszerek pedig 5,9 százalékkal drágultak. Árcsökkenés volt megfigyelhető a ruházkodási cikkek (0,4 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (2,2 százalék) és a háztartási energia (8,1 százalék) esetében. A vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. márciushoz képest.
Az Európai Unió 27 tagországában 2013. februárban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. februárban. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,1 százalék) és Portugáliában (0,2 százalék), a legnagyobbat Romániában (4,8 százalék) és Észtországban (4,0 százalék) mérték.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Csak idáig mutatott jól a zöld ideológia a kockás papíron.
Az orosz elektronikai hadviselési alakulatok nemcsak az amerikai GPS, hanem az európai Galileo helymeghatározó műholdak adásait is elnyomják, így teljesen megbéníthatják a repülőgépek navigációját.
Joni Ernst szerint hiába a 61 milliárdos segély.
