Orbán: Olcsón vette az állam az E.ON gázüzletágát

Azt mondta, minden megállapodás létrejött az ügyben, csak technikai részletkérdések, szövegezési munkálatok maradtak hátra, a szerződés aláírása bármelyik pillanatban megtörténhet, hiszen csütörtökön az MVM közgyűlése meghozta a döntést. A kormányfő tájékoztatása szerint összesen négy földgáztározóról van szó és arról a szerződésről, amely az oroszországi gáz importálását szabályozza, vagyis a jövőben – az E.ON helyett – Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért.

Hozzátette, elfogadhatatlan volt, hogy ezt a kérdést – amely a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik legfontosabb – egy olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a lapok 800 millió euró körüli vételárról cikkeztek, Orbán Viktor azt válaszolta: „nem irreális, amit ön mond”.

Az E.ON gázüzletágának megszerzése a rezsicsökkentéssel is összefügg – jelezte Orbán Viktor, hiszen „minél több eszközünk van (erőművünk, gázvezetékünk, tározónk, nálunk vannak a szerződések)”, annál inkább lehetősége van a kormánynak a rezsiköltségek csökkentésére. A kabinet pedig a továbbiakban is csökkenteni fogja a rezsit – jelentette ki. Hozzátette, a kívánt szint legalább az európai átlag.

Orbán Viktor csütörtökön Moszkvában nyilatkozott az MTI-nek arról, hogy a kormány Budapesten megvette, visszavásárolta azokat az eszközöket – például gáztározókat, szerződéseket – amelyeket az előző kormányok privatizáltak. Hozzátette: Magyarország polgárai most már biztonságban érezhetik magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár tekintetében is.

A NOL értesülése szerint az MVM Magyar Villamos Művek (MVM) csütörtöki közgyűlésén a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felhatalmazást adott az állami áramcsoport vezetőségének, hogy legfeljebb mintegy 875 millió euróért megvásárolja az E.ON földgáztároló, illetve -nagykereskedő társaságát. Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója 2012. november 30-án írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re.

A miniszterelnök a műsorban így kommentálta az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményeket: Magyarország pénzügyi védőhálót kért az IMF-től, de nem kapta meg – ellentétben például Lengyelországgal és Mexikóval –, holott „ha akarták volna, adhatták volna”. Jelezte ugyanakkor, hogy a tárgyalásoknak nincs vége, mert Magyarország még vár egy végső válaszra a szervezettől, és továbbra is szeretné megkapni a pénzügyi védőhálót. Az idő múlása azonban Magyarországon oldalán áll, mert az elmúlt egy évben jelentősen javult a magyar pénzügyek helyzete. Ezért azt várta, hogy az IMF is látni fogja: van lehetőség a rugalmas hitelkeretre.

„Végül is holló a hollónak nem vájja ki a szemét. (...) Láthatóan az IMF egyetlen dologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Egy darabig ezt nem értettem világosan, de most már világos: az IMF is egy bank” – fejtette ki véleményét Orbán Viktor, hozzátéve: ezen a ponton úgy látja, kicsi esély van arra, hogy zöld ágra vergődjön a két fél. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tavaly Magyarország képes volt forintból, vagyis a magyar emberek megtakarításaiból visszafizetni a korábbi adósságát. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: csaknem a kétszeresére növekedett a magyar magánszemélyek kezében lévő magyar állampapír.

A következő jegybankelnök szerepkörét firtató kérdésre a miniszterelnök megerősítette: „offshore-lovagokat nem fogok a jegybank élére jelölni”, mert ugyan mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, de, ha közmegbízatást vállal, akkor vannak bizonyos betartandó szabályok. Hozzátette, a nemzeti bank kötelezettségeit, lehetőségeit, politikájának kereteit törvény jelöli ki, amelyet mindenkinek be kell tartania. Amit a jogszabály előír, az fog történni. Azzal kapcsolatban, hogy csak a határidő előtti napon jelöl majd új jegybankelnököt, azt mondta: nem akarja kitenni feleslegesen az országot egy spekulációnak, ezért gondolja azt, hogy a lehető legsimább váltásnak kell végbemennie.

Szerdai brüsszeli és csütörtöki moszkvai látogatását értékelve a kormányfő azt mondta: Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, de húsba vágó érdeke a lehető legjobb viszony Oroszországgal.

A José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés részleteiről szólva kifejtette: áttekintették a vitás kérdések állását, és lényegében mindet lezárták, továbbá értékelték a magyar gazdaság helyzetét, majd a jövő is szóba került, mégpedig az a kérdés – utalt a túlzottdeficit-eljárásra –, hogy „van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget”, amelyet a magyar gazdaság helyzete már nem indokol. A magyarok nem különleges, hanem csak tisztességes és kettős mérce nélküli elbánást kérnek, „azt kérjük, hogy kapjuk meg azt a tiszteletet, amelyet Magyarország az elmúlt két, két és fél év teljesítménye alapján megérdemel” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy szerinte ki fogunk-e kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, azt válaszolta: „jó esélyünk van, érdemes harcolnunk”. „Semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen a tényvilágból, hiszen mindent, amit vállaltunk, teljesítettünk” – fogalmazott.

A moszkvai vizittel kapcsolatban kitért az energetikai együttműködés kérdésére, jelezve: Magyarország egyszerre akarja visszaszerezni az energetikai függetlenségét – ami azt jelenti, hogy nem egyetlen helyről szerzi be az energiahordozókat – és fenntartani az ellátásbiztonságot Oroszország segítségével.

Az interjú végén a pártelnök-miniszterelnök szólt a jövő heti gyulai Fidesz-KDNP-frakcióülésről, amelyről azt mondta: a magyar emberek felé tett vállalások végrehajtásának állásáról kell majd tárgyalni. Szerinte egyébként tartják azt az irányt, amelyről 2010-ben megállapodtak. „Magabiztos és a jövőre vonatkozó komoly terveket tárgyaló” frakcióülés lesz a gyulai – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.