Magyar munka külföldön: Németország

2011. október 25. 09:03

Hiába kínálkozik több ezer szabad állás Németországban, a májusi munkaerő-piaci nyitás ellenére sem tódulnak kifelé a magyarok. A Mandiner külföldi munkavállalással foglalkozó cikksorozatának Németországról szóló részében német földre költözött magyarok tapasztalatait is megosztjuk.

2011. október 25. 09:03
Bánlaki Dalma Stella

Németország gazdasági eredményei régóta kiemelkedően jók, és tükrözi ezt munkaerőpiaca is: Európában egyike a legjobb foglalkoztatottsági szintet produkáló országoknak. Ausztriához viszonyítva korábban jóval magasabb munkabérek jellemezték, a Bajorországban dolgozó osztrákok száma 4,5-szer nagyobb volt az Ausztriában dolgozó németekénél. Mára a bérek többnyire kiegyenlítődtek a térségben, az ingázók aránya megfordult: mintegy 14300 bajor határ menti ingázó dolgozik Ausztriában és 10300 osztrák állampolgár Bajorországban. Említésre méltó Németország kooperációja Lengyelországgal, nemcsak a munka, de az  infrastrukturális fejlesztések terén is. Ennek megfelelően a német állam a májusi munkaerő-piaci nyitás utáni érdeklődést elsősorban a lengyelektől várta – hiába. Összességében elmondható: nem csoda, hogy a külföldre vágyó magyarok körében Németország – Ausztria után – a második helyet foglalja el.

Rendkívüli adottságok

A Manpower nemzetközi munkaközvetítő vállalat korábbi adatai szerint Németországban a munkaadók 39 százaléka küzd nehézségekkel a megfelelő munkaerő toborzását illetően, míg az európai országokban átlagosan 23 százalék ez az arány. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) adatbázisában a munkaerő-piaci nyitás nyár eleji hétvégéje előtt Németországban csaknem 400 000 álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók.

Frank-Jürgen Weise, a német munkaügyi hivatal vezetője a krónikus szakemberhiányra hivatkozva májusban közölte: országának a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lesz szüksége a szakemberigény leküzdéséhez, a német gazdaság növekedésének fenntartásához. Egy, a munkaerő-piaci nyitással összefüggésben készült modellszámítás – melynek alapja a 2004 és 2008 közötti változás - eredménye azt mutatja, hogy 2014-ig meg fog négyszereződni a Berlin-Brandenburg térségben munkát vállaló nem német állampolgárok száma. Ez az arány ugyanakkor még mindig csekély a Németországban már foglalkoztatásban lévő személyekhez viszonyítva. A felmérés szerint a régió vállalatai semlegesnek vagy pozitívnak értékelik ezt a tendenciát: az építőipar területén tevékenykedő cégeknek csupán 38 százaléka gondolja úgy, hogy negatív hatása van a munkaerő szabad áramlásának. Ez az arány a kereskedelem területén 15 százalék, a közlekedésben 13 százalék, a szolgáltatás területén pedig mintegy 7 százalékot tesz ki. Az Európa Bizottság 2015-re 3,3 millióra, 2020-ra pedig 3,9 millióra becsüli az Unión belüli munkaerőmozgás tendenciáját.

Sokat, de miből?

A német államban, csakúgy mint Közép-Európa több országában - a vendéglátás, a szállodaipar, az építőipar, valamint húsfeldolgozás területére keresnek elsősorban szakembereket. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára főleg szociális, építőipari és számítástechnikai, valamint orvosi és diplomás ápolói pozíciók kínálkoznak.

A mérnök-informatikus diplomával rendelkező Attila 28 évesen, 2010 novemberében költözött a magyarországi otthonától csaknem ezer kilométerre fekvő Frankfurtba. „Elsősorban Ausztriában pályáztam különböző állásokat, de az akkori, ottani körülmények között nem értem el sikert; Ausztria nem támogatta a magyarokat” – mondja, majd hozzáteszi, rövid távon a pénz, hosszú távon a szakmai tapasztalatszerzés motiválta. Attila középfokú német nyelvtudással ment ki, korábban egy évet töltött Stuttgartban. Angolul tárgyalási szinten beszél, jelenleg egy ellátási lánc alkalmazza projektbeszerzőként.

A Mandiner kérdésére a fiatal férj elmeséli: egy barátja értesítette, hogy számára megfelelő állás kínálkozik egy német cégnél. Miután benyújtotta önéletrajzát, és Németországban elengedhetetlen ajánlóleveleit, a HR osztály három héttel később telefonkonferenciára hívta. „Diplomámról közjegyző által hitelesített fordítást kellett leadni, ez volt az egyetlen bonyodalom” – jegyzi meg. Újabb négy hét telt el, mire későbbi munkáltatója jelezte, személyesen is megismerkednének vele. „Kiutazásom minden költségét állták, de az ottani szokásoknak megfelelően a beszélgetésen nem tettek állásajánlatot, és a bérről sem esett szó” – emlékezik vissza. „Amint egy cég ajánlatot tesz, a munkahely már biztosra vehető és kizárólag a bérmegegyezésen múlik minden” – mondja, majd megjegyzi, „a bérrel kapcsolatban szinte kötelező alkudni”. Attila a Mandinernek azt is elmondja, a hazai tapasztalatokkal ellentétben Németországban egy irodai állásnak nem feltétele a diploma.

Papírok

2011. május 1-ig a Németországban dolgozni vágyó külföldi állampolgároknak határozott idejű munkaszerződésre, illetve hosszabb távon tartózkodási engedélyre volt szüksége a legális munkavállaláshoz. A képletes határok megnyitása óta az uniós tagállamok állampolgárai számos korlátozó körülmény alól mentesülnek: az adminisztrációs terhek csökkentése és az egyszerűbb ügyintézés mellett a 250 euró értékű tartózkodási engedély kérelmezésére sincs már szükség. Néhány munkáltató továbbra is kiköti azonban a diploma honosítását. Jellemző ez az egészségügy, az oktatás, és a mérnöki képesítést igénylő területeken. (A honosítási eljárást Magyarországon többnyire az Oktatási Hivatal (OH) végzi, a tagállamokban szerzett egészségügyi diploma elismerése azonban az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal hatásköre. A doktori képzés honosítása Magyarországon az egyetemek feladata.)

Az IAB, a német bevándorlási hivatal 2011. júliusi adatai ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy elmarad a magyardömping Németországban: csak mintegy tízezer külföldi munkavállaló pályázott, alig 4500-zal több, mint egy éve. A német szövetségi munkaügyi hivatal (BA) adatai összesen 33 ezer magyar, lengyel, cseh, szlovák, szlovén, észt, lett és litván munkavállalóval számolnak adott időszakra Németországban. Közülük 24 ezer fő jelentkezett állandó állásba, a fennmaradó 9 ezer szezonális munkát vállal. A Pénzcentrum adatai szerint németországi állásokban a magyaroknak csak 2 százaléka érintett.

Mennyiért?

Tekintve, hogy a munkavállalás eddig is lehetséges volt, a törvényi szabályozás és az ellenőrzés azonban május elsejével sokkal szigorúbbá vált, nem meglepő az alacsony szám. A kedvezőbb szabályozás ellenére természetesen a nyelvtudás hiánya, és az anyaországtól való távolság problémája nem oldódott meg a tömegek számára. A várakozásoknak megfelelően a nyitás nem okozott munkanélküliség-növekedést, sem a bérek csökkenését, ugyanakkor hozzájárult a foglalkoztatás „kifehérítéséhez”. Jelen körülmények között a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kérelmek számának növekedésére sem lehet számítani, jobban megéri ugyanis a magyar tb-t fizetve kiküldeni a munkásokat, mint német járulékok mellett Németországba kölcsönözni őket.

Attila a Mandinernek elmondta, a hivatali ügyek intézése a magyarországihoz hasonlatos. A lakcímbejelentéssel kell kezdeni, majd ha van, az autó rendszámát németre cserélni - meséli, majd hozzáteszi: az ügyintézők kedvesek, és a külföldiekkel rendkívül informatívak is. Az adókártyát szintén az illetékes önkormányzat állítja ki bejelentkezéskor, ezt később a munkáltatónak kell leadni - tudjuk meg.

A külföldi és a hazai munkavállalók egyenlőségét május óta a Német Vámhatóság (Deutsche Zollbehörde) felügyeli. Németországban ugyan nem létezik az általános minimálbér fogalma, de az egyes szektorokban bérmegállapodásokat is tartalmazó ágazati kollektív szerződéseket kötnek. (Kalkulátor: www.lohnspiegel.de) A nyitást megelőzően Ursula von der Leyen német munkaügyi miniszter újságíróknak kijelentette: fokozni fogják a munkaadók ellenőrzését, azt vizsgálva, kifizetik-e minimálbért és a szociális juttatásokat, kiemelten az építőipar, a vendéglátás és az egészségügy területein.

A társadalombiztosításhoz való jogot az Unió május 1-je óta szintén kiemelten kezeli. Németországban a TB járulék összegének fele a munkavállalót, másik fele pedig a munkaadót terheli. A munkavállaló részét a bruttó bérből visszatartják, és a munkaadó által fizetett járulékkal együtt továbbítják a biztosítóhoz. Attila ezzel kapcsolatban arról számolt be, a biztosítás megkötése rendszerint a munkavállaló feladata, és érdemes rögtön EU kártyát is igényelni, hogy a munkavállaló jogosult legyen sürgősségi ellátásra. A betegbiztosítást aztán a munkáltató és a munkavállaló közösen fizeti; a dolgozók különböző kötelező betegbiztosítók közül választhatnak. (Bővebb tájékoztatás az AFSZ honlapján.)

A nem fizikai dolgozók a bértárgyalás során állapodhatnak meg a munkavállalás feltételeiről, így a kereseten kívüli egyéb feltételekről is. A Frankfurtban élő Attila munkáltatója állta a kiköltözésének költségeit, sőt kezdetben segítséget nyújtott az albérlet magas díjaihoz is. Mint mondja, cége továbbképzési és nyelvtanulási lehetőséget biztosít, utóbbit akár a szintén kiköltöző családtagoknak is. Kérdésünkre válaszolva elárulta, korábbi, azonos munkakörben megszerzett magyarországi bére háromszorosát viheti haza havonta, „emellett végre sikerül megtakarítani is”. „Már az első munkanapon saját irodát kaptam, támogatják munkába járásom, kapok nyári-, illetve karácsonyi bérkiegészítést. Év elején általános az inflációkövető béremelés, motivációs programként teljesítményarányos jutalék is kiszabható. Mindemellett munkaidőm rugalmas” - árulja el.

Nem ilyen szerencsés Laci (39), aki 2010 tavaszán költözött ki. Egy lovardában dolgozik edzőként és versenyzőként, kezdetektől fogva feketén. „Bár munkáltatóm régóta ígéri, hogy bejelent, ez nem történt meg a májusi nyitás ellenére sem” – mondja, de kiegészíti „ilyen itt tíz esetből egyszer fordul elő”. Ennek ellenére állítja, az engedélyek hiánya nem jelent különösebb problémát a mindennapi életben, sohasem kötöttek belé a hatóságok, pedig például a lószállító kamion vezetése közben is számtalanszor igazoltatták már.

„Barátaim korábban egy munkaközvetítő cégen keresztül jutottak ki, nekik ez fejenként 200 eurójukba került” – meséli – „én interneten keresztül bukkantam az itteni munkalehetőségre és a magyar kapcsolatokra, engem már ők hívtak ki”. Laci a Mandinernek elárulja, havi 1200 eurót keres, többszörösét egykori otthoni bérének. Ugyanakkor megjegyzi, ugyanezért a munkáért egy helybéli Németországban háromszor ennyit kap. Bár a hivatalos adatok az ellenkezőjét állítják, Laci azt mondja, a nyitás óta érezhető a keleti országok munkavállalóinak jelenléte, és ennek bércsökkentő hatása, a fizetésemelések elmaradása.

Különböző, középfokú képzettséget igénylő munkakörökben Németországban átlagosnak mondható a Laci által is kapott bér. A pultosoknak, szakácsoknak átlagosan 1200-1700 eurót, a szobalányoknak 1200-1500 eurót kínálnak. Épületvillamossági szerelőként 2200 eurót lehet keresni, egy festő, kőműves, hegesztő vagy villanyszerelő 1000-1200 eurót, egy házigondozó átlagosan 1000-1100 eurót kaphat – összegzi a hvg.hu a külföldieknek szánt német állásajánlatokat.

Mindenhol jó?

Laci német nyelvtudás nélkül ment ki, azóta azért „ragadt rá”. „Elvagyok itt, de nem olyan idilli, mint amilyennek otthonról tűnik” – mondja keserűen. Elárulja, nemrég felmondott, november elseje után talán hazatér Magyarországra és egészen más jellegű munkát vállal.

A mindennapi németországi létről beszélve a mérnök-informatikus Attila azt mondta, meg kellett szoknia a németek zárkózottságát, szigorú munkamoráljukat. Hozzátette: bár egyedüli külföldi a munkahelyén, soha nem tapasztalt kellemetlenséget ennek kapcsán. Attila ugyanakkor honvággyal küzd, és állítja, mindenképpen hazajön. „Feleségemmel részt veszünk a helyi rendezvényeken, igyekszünk társasági életet élni, a személyes kapcsolatokat tekintve azonban nagyon nagy a lemaradásunk” – fogalmaz – „ez az egyik fő oka annak, hogy néhány éven belül vissza szeretnék térni Magyarországra”.

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
attesz86
2017. március 06. 00:38
Aktuálisan elég sok állás van meghirdetve magyaroknak is: https://iranytu.de/nemetorszagi-munka/
nyugalmazott tanár
2011. október 26. 06:41
A Siemens magasan képzett munkaerőt toboroz Gyöngyöspatán. A BMW meg Szabolcsban. A Német Kozmetikai Szövetség meg a VIII. Ker-ben. Kell a munkaerő. Még nem adták fel.
de facto
2011. október 25. 14:32
"országának a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lesz szüksége" A törököket ugyanígy ők maguk hívták be. Most baszakodnak az integrálódáson,a minareteken,burkákon.
Soma
2011. október 25. 12:17
"Frank-Jürgen Weise, a német munkaügyi hivatal vezetője a krónikus szakemberhiányra hivatkozva májusban közölte: országának a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lesz szüksége a szakemberigény leküzdéséhez, a német gazdaság növekedésének fenntartásához. " ---------- Itt meg lehetne állni egy pillanatra! Mit is jelent ez? Aki a ballibák közül kitalálja, három piros bögre garantált!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!