Nem igaz, hogy a médiatörvény megalkotásába nem vonták bele a médiaszakmát, világosan különváltak viszont a politikai és a szakmai elgondolások.
„A december 20-án elfogadott médiatörvény szövege minden ellenkező állítás ellenére egyáltalán nem a szakma teljes kizárásával készült; az viszont igaz, hogy a tervezők nem igyekeztek túl szélesre vonni a konzultációba bevont szervezetek és szakértők körét, minden területről a legjelentősebb, legnagyobb lefedettségű partnereket vonták be a munkába. A lapkiadók egyesülete és a nagy kereskedelmi televíziókat tömörítő MEME mellett az akkor általam elnökölt, az Indexet és Origót is tagjai között tudó Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is így kapott meghívást a folyamatba.
A tervezet fejezetenként érkezett hozzánk véleményezésre, és az egyes részekkel kapcsolatos alapvető álláspontunk világos volt és egyértelmű: szakmailag a legapróbb részletességgel próbáltunk mindent a végsőkig cizellálni - partnerünk jóhiszeműségét bizonyítja, hogy ezek a változtatások túlnyomó többségében meg is jelentek a szövegben -, az egyértelműen politikai jellegű útválasztások eseteiben pedig szintén kifejtettük véleményünket. E meglátások azonban értelemszerűen teljesen más életet élnek, mint a tisztán szakmai kérdések, így el kellett fogadnunk, hogy a törvényhozó, élve parlamenti felhatalmazásával, saját megoldásait részesíti előnyben.
E kérdések közé tartozik például a hatósági tartalomfelügyelet nyomtatott sajtóra és internetre való kiterjesztése, a büntetési tételek rendkívül magas mértéke, vagy a Médiatanácsra testált extrém nagy hatáskör és az ezzel járó rendkívüli felelősség. A 2010-es évek technikai viszonyai mellett azonban, úgy gondoltuk, ez a szigorú rendszer sem képes megszünteti a sajtó- és véleményszabadságot - ha valaki mégis így gondolja, azt üdvözöljük a XXI. században. Az, hogy a törvény esetleg megnehezítheti a médiavállalkozások életét, hogy esetleg feleslegesen elbonyolítja a gyakorlatot - elképzelhető, de ezért a törvényhozónak kell vállalnia majd a felelősséget, és nem nekünk.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
„A területre a belépés balesetveszélyes és tilos!”
„Ijedtségében most elismerte, hogy hiba volt a nagykörúti biciklisávok kijelölése” – hangsúlyozta a főpolgármester-jelölt.
