A folyamatos agitációval érték el, hogy ne maradjon tér a gondolkodásra és a megkérdőjelezésre – hangzott el. Szabó Viktor és Vörös Boldizsár történészek mutatták be a magyar kommün propagandagépezetét.

A jobboldal botor módon engedi át a zöld témát a baloldalnak. A környezet védelme konzervatív ügy.

„Nagyon félreérti Kínát az, aki azt mondja, hogy szétrobbanás előtt áll, hogy a szabadságjogok hiánya szét fogja feszíteni, és hogy minden kínai amerikai típusú liberális demokráciára vágyik. Nem úgy tűnik, hogy arra vágynak.” Salát Gergely Kína-szakértővel beszélgettünk arról, hogyan alakul a kínai emberek élethelyzete és valóságképe a nagyhatalmi dübörgés mögött. Nagyinterjúnk!

Az első vita

Az első előválasztási viták bizonyították: a Demokrata Párt végképp szélsőbalra tolódott. A jelöltek dekriminalizálnák az illegális határátlépést vagy éppen a transznőknek (!) biztosítanák az abortuszt. Joe Biden volt alelnök egyelőre vezeti a felméréseket, de a vita során csúnyán beolvastak a jelképként értelmezett Öreg Fehér Férfinak. Van esélye győzni egy mérsékelt demokratának a dühöngő identitáspolitika korában? Elemzésünk.

„Elfeledkeztem róla, hogy minden tettemet politikusként értelmezik” – mondja Lukácsi Katalin arról a felhördülésről, ami az érpataki expolgármesterrel készült közös fotóját követte. A KDNP-ből való kilépésével ismertté vált és ellenzéki aktivistának állt Lukácsitól megkérdeztük, minek is tartja magát valójában, mit jelent számára a gyakran megvallott keresztény hite és mi a szerepe az ellenzéki szerveződésben most.

Sulok Zoltán

Az iszlámot nem lehet kihagyni az európai kultúrából, a muszlim radikálisok nem helyes irányt képviselnek, és nem szabad Európa összes problémáját a muszlimokra terhelni, mert nem a muszlimok tehetnek róluk – mondja Sulok Zoltán a Mandinernek. A legnagyobb magyarországi mecsetben, a Fehérvári úti Budapest Mecsetben találkoztunk a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnökével, akit a muszlimok hazai helyzetéről, a keresztény és a muszlim civilizáció együttéléséről, valamint arról kérdeztünk, hogy kell-e félni az iszlámtól.

Napok óta tartanak a kormányellenes tüntetések a grúz fővárosban, az ellenzéki tüntetők a belügyminiszter lemondását követelik. A volt szovjet tagállam pufferzóna az EU és Oroszország között: Tbiliszi uniós csatlakozásra vágyik, de amíg a háttérben egy grúz-orosz oligarcha irányít, s amíg Moszkva akár közvetlenül is érvényesíti érdekeit, erre vajmi kevés az esély.

Már nem kisgyerekek, de még nem igazi felnőttek – és így érzik magukat a legjobban, lehetőleg minél több éven át. Vagy éppen nem jó nekik ez a helyzet, de mégse tudnak dönteni és elköteleződni. Kik a Pán Péter-szindróma áldozatai és miért van egyre több gyerekként élő felnőtt nyugati társadalmainkban?

Bonchida háromszor. Ökrös Csaba. Egy korszak vége.

Karaffa Attila

„Amennyiben a jövő évi parlamenti választásokból is vesztesen jön ki a két párt, annak súlyos következményei lesznek a magyar közösség sorsát érintően” – mondja Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere lapunknak. Szerinte miután mindkét felvidéki magyar kötődésű párt kiesett az EP-ből, „az emberek egységet szeretnének, már csak a politikai pártok vezetőinek kell ezt meghallaniuk és lépniük”. Interjúnk.

Trumpot átkozó boszorkányok, popkulturális sátánisták, nyílt forráskódú feketemágiák: nem meglepő, hogy a kortárs okkultizmus is akadálytalanul terjed a vallástalan, ámde spiritualitásra éhes új, woke (felébredt) nemzedék körében. Körképünk!

Kis szellő

„Én már néha nem látom a fától az erdőt, mert nagyon intenzíven benne voltam ebben a kampányban, túl sok információ ment át rajtam és nagyon elfáradtam. De amilyen fáradt voltam, annyira boldog vagyok!” – közölte Kunhalmi Ágnes az előválasztás eredményhirdetésén lapunkkal. Az MSZP politikusát az előválasztási tapasztalatairól és arról is kérdeztük, mi volt az a rögtön mémmé vált „illegés-billegése” a köztéri sajtótájékoztatón.

A győztes Karácsony Gergely „sok Gábort” és „sok Kálmán Olgát” szeretne látni a magyar közéletben.

Tudta, hogy Ady az első debreceni futballcsapat kerettagja volt? Hogy Kosztolányi és Csáth Géza egyszer a rosszullétig fociztak? Ismerte Krúdy 1919-es írását az első magyar-angolról? Hogy miként írt Krúdy a „lapdázó” angol fiúkról? Csillag Péter a régi idők focijáról publikáló nagy magyar írókról alkotott könyvet: irodalmi klasszikusaink igenis emberszámba vették a magyar focit, sőt, ha tehették, akár profi szinten is művelték. Interjúnk!

„A szankciókkal csak egy valamit érnek el: megtörik azt az iráni középosztályt, ami valójában táptalaja lehetne egy esetleges rendszerváltásnak.” Miért forrósodott fel megint az iráni helyzet, mi vezetett az újabb iráni-amerikai konfliktushoz és mi lehet a feszültség kimenetele? N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértőt kérdeztük interjúnkban.

A technológia folyamatosan alakítja a magánszféra terjedelmét, amelyre válaszként a bíróságok ehhez igazítják az alkotmányjogi mércéket. Ennek megfelelően a bíróságok a technológiai változások tükrében is a magánszféra védelmének nagyjából azonos szintű megőrzésére törekednek – fogalmazott Orin Kerr, a University of Southern California Gould School of Law jogászprofesszora, akivel Sándor Lénárd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutató Központjának kutatója beszélgetett.

Vezető vagy bábu?

A világhírűvé vált Greta Thunberg diáklány körül szervezkedő személyek komplett politikai, pénzügyi és ipari lobbihálózatot alkotnak Svédországban és a nagyvilágban – írja a brit Standpoint magazin. Kik húznának hasznot a zöld közhangulatból?

Technology is constantly changing the degree of privacy that people may expect, and the courts in response change constitutional rules to those new technologies. The effect is to try to maintain the same rough balance of privacy as technology changes– says Orin Kerr, Professor of Law at the University of Southern California Gould School of Law during a conversation with Lénárd Sándor, researcher at the American Studies Research Institute of the National University of Public Service, located in Budapest.