A Brexit Party EP-képviselői hátat fordítottak, mikor az Európai Parlament alakuló ülésén felcsendült az Örömóda. A Zöldek társ-frakcióvezetője, Ska Keller szerint ez szégyenletes. Tudósításunk Strasbourgból, melynek utcáin eközben katalán szeparatista tüntetők vonulnak.

Maradók

A haladó politika reakciós, szabadságpárti bírálói ma nem állhatnának egyetemi katedrára Megadja Gábor most megjelent kötetének gondolatmenete szerint. Könyvbemutatón jártunk.

Közgazdászok bizonyították, hogy a közösségeknek hosszú távú, élő emlékezete van, ami nem csak egy generációra, hanem akár félezer évre is visszanyúlhat. Az 1529-es ausztriai török dúlás emléke mélyen elraktározódott az osztrákokban, akikből az Osztrák Szabadságpárt 2005-ös törökellenes kampánya előhívta az addig szunnyadó kollektív emlékeket. Az osztrákok félezer éves álomból ébredtek fel, ezt bizonyítja, hogy a Szabadságpárt épp azokon a területeken ért el sikereket, amelyeket a török portyázások érintettek. Így aktiválható a történelem a kutatók szerint. A Makronóm szemléje.

A következményekkel nem törődő, újbaloldali szentimentalizmus nem vezet sehová. Csak az eredeti jog és rend fenntartása, megőrzése jelent megoldást.

Mikor fognak végre leomlani a „nagy nemzedék” lázadói által felépített mentális börtön falai?

Az Európai Unió „jogállamiság védelmében” tett intézkedései mögött kézzelfogható politikai kalkulációk húzódnak meg. Ez a fő állítása Gát Ákos Bence idén májusban magyar nyelven is megjelent kötetének, amelyben a szerző többek között a gyakran jogi köntösbe bújtatott mögöttes politikai érdekeket igyekezett felderíteni és bemutatni a magyar olvasóközönség számára. A szerző a Precedensnek adott interjút.

Rendszerváltás 30

„Volt egy forradalmi hangulat, amelyet a párt vagy elnyom, vagy enged. Ha engedi, akkor attól kezdve van elég oxigén a levegőben, az emberek megérzik, hogy most azt csinálunk, amit akarunk.” Nick Thorpe az első és sokáig egyetlen itt élő nyugati tudósító volt a rendszerváltás előtti években. 1989 legérdekesebb tanúit faggató interjúsorozatunkban most a BBC tudósítóját kérdezzük a rendszerváltás politikai és társadalmi változásairól, ezekkel kapcsolatos emlékeiről. Interjúnk!

Mindenkinek joga van ott keresni a boldogulását, ahol számára a legelőnyösebb, viszont ezt csakis az állam által szabott keretek között teheti meg – ezt még Csernoch János későbbi hercegprímás szögezte le egy 1902-es parlamenti vita során. A magyar kormány magyar tőkés köröknek juttatta volna a kivándorlás hasznának egy jelentős részét – de aztán közbeszólt az 1. világháború.

Magyarországhoz hasonló a lakosságszáma, de nálunk is gyorsabban fogy Fehéroroszország népessége. Mihez kezd Európa utolsó diktatúrája a lakosságszám sorvadásával?

Ez nagyon sokat jelent nekem.

Romantikus komédia készült egy Beatles nélkül maradt alternatív világról.

„Magyarországon a betegek mindent megkapnak, amit más kulturált országokban megkaphatnak, viszont egyetlen egy ország sincs a világon, amely minden igényt ki tudna elégíteni” – mondja Kásler Miklós a Mandinernek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szerint van politikai felhatalmazás, kormányzati szándék és van gazdasági mozgástér is ahhoz, hogy valódi változások történjenek az egészségügyben. A minisztert a Semmelweis-nap alkalmából kérdeztük a magyar egészségügy aktuális állapotáról és az egészségpolitikai tervekről, az orvoshiány kezelésétől a béremeléseken keresztül az orvos-beteg viszonyokig. Interjúnk.

A leírhatatlanul gyönyörű Budapest és Magyarország ragyogó fellegvárként, a szabadság mikrokozmoszaként mutathat példát Trumpnak és a világnak, hogy a szabad kereskedelem igenis működik. A szabadság amerikai prófétája szerint az anarcho-kapitalizmus nem mond ellent Jézus tanításainak, hiszen az a szeretet politikai gazdaságtana. Minél nagyobb az állam és minél kevesebb a szabad kereskedelem, annál kevésbé szeretjük egymást Jeffrey Tucker szerint. A Makronóm interjúja.

Egy öt évvel ezelőtti gondolat nyomán sok-sok ezer kilométer Európától Afrikáig: Szalay-Berzeviczy Attila I. világháborús emlékkönyve kapcsán kiállítás nyílt Szarajevóban, többek között Habsburg György részvételével. Helyszíni tudósításunk Boszniából, a Nagy Háború emlékezetéről!

Az értelmiség kontra politika szappanopera újabb epizódjairól.

Az amerikai Legfelső Bíróság döntést hozott a Washington-tól nem messze fekvő Baldensburg városkában még 1925-ben felállított, háborús áldozatok előtt tisztelgő, kereszt alakú emlékmű ügyében. A döntés a józan ész győzelmét hozta, és az alsóbb fokú bíróság ítéletével, valamint a pert indítók kérelmével szemben megállapította, hogy az emlékmű nem sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét, így azt nem kell lebontani. Némi hiányérzetre adhat azonban okot, hogy a döntés nem bírálta egyértelműen felül azokat a precedenseket, amelyek alapján az amerikai közélet a vallási értékeitől és szimbólumrendszerétől, valamint az abból fakadó erkölcsi mércétől végső esetben akár meg is fosztható.

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek az elmúlt évek legemlékezetesebb magyar filmjei közé tartoznak. Rendezőjük, Reisz Gábor nemzedéki és életrajzi elemekkel teli alkotásait érdekes élmény annak látnia, aki gyerekkorától ismeri őt – és lapunk munkatársa közéjük tartozik. Interjú Reisz Gáborral, a rendezővel – és a régi osztálytárssal.

Katolikus Karitász

A Gyimesekbe látogatott a Katolikus Karitász orvosmissziója, ami két éve végez szűréseket a legszegényebb külhoni, magyarok lakta területeken. Olyan felnőtteket találtak, akiket évtizedek óta nem vizsgáltak: a kisebbségi és peremvidéki lét is akadályozza a helyiek egészségügyi ellátását. Úti riportunk az ezeréves határnál élőket meglátogató magyar önkéntes orvosokról.