Olej Szencov

„Nem az számít, hogyan él vagy hal meg valaki, hanem az, hogy milyen célokért” – vallja Olej Szencov, húsz év börtönbüntetésre ítélt ukrán filmrendező, a Szaharov-díj idei díjazottja. Tudósításunk Strasbourgból.

Sebességváltás

Sosem járt még gyárban az, aki egyszerű összeszerelő üzemnek tartja a hazai autógyártást, mivel az a legbonyolultabb és legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágazatunk. Ha egyetlen autógyár sem települne az országba, akkor számos közgazdász ezt tartaná kudarcnak. Az iparosítás nem a semmibe, hanem a jövőbe vezető olyan út, amit a legtöbb sikeresen felzárkózó gazdaság is követett. A BMW dízelmotorainak magyar atyja szerint a felzárkózáshoz az MTA műszaki intézeteinek egyetemekhez csatolása és az MTA teljes átalakítása is szükséges. Interjúnk innovációról, értelmetlen kutatásokról, a bioüzemanyagok bukásáról és az autózás jövőjéről.

Botrány

„Az ellenzék gyermeteg és inkompetens viselkedésével magáról állít ki bizonyítványt, folytatva Károlyi Mihályék és a '68-as generáció hagyományait” – mondja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Francia advent

Bezárt boltok és éttermek, kiürült vásárterek, néhány lézengő az utcákon: ilyen egy európai nagyváros egy lövöldöző ámokfutás után. Fotóink a helyszínről.

Az iszlám terjeszkedése és magának az iszlámnak a megértése sokkal fontosabb annál, hogy mondvacsinált szakértőkre bízzuk annak elemzését. Magyar iszlám-szakértők sora határolódott el a „Politikai Iszlám Tanulmányok Központja” nevű szerveződéstől.

„Tehetségbarát iskola”

Mitől lesz eredményes egy tanár? Merre tart a hazai tehetséggondozás? Milyen kormányzati szándékok mutatkoznak meg a közoktatásban? Felülnézetből kifejezetten pozitív képet rajzolt az Új Nemzedék Központ „Tehetségbarát iskola” konferenciája a hazai iskolahelyzetről.

Az elmúlt hat év előrejelzéseit áttekintve egyértelmű, hogy még a legoptimistább előrejelzők is rendre alulbecsülték a magyar GDP-növekedési adatokat – mondta el Palócz Éva az Előrejelzők Fórumán a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Az eseményt épp azon a napon tartották, amikor a KSH publikálta a mindenkit meglepő 5,2 százalékos harmadik negyedéves GDP-növekedési adatot.

Míg mi integrálni akarjuk a bevándorló muzulmánokat, addig számukra tilos az integrálódás, sőt nekik kell integrálniuk minket – mondta Maróth Miklós arabista, akadémikus az MTA és a Danube Institute, valamint az Európai Néppárt közös rendezvényén, Christopher Caldwell könyvének a bemutatóján. Maróth, Caldwell és Schöpflin György előadásaiból kiderült: a muszlim bevándorlók nem kívánnak emancipálódni itt, és gettóik nem a kirekesztés, hanem saját döntésük okán jönnek létre. A nyugati és a muszlim megközelítés alapján véve kibékíthetetlen egymással.

Francia tüntetések

Mint a magyar népi-urbánus vita – magyarázza elsőre meglepő párhuzammal a sárgamellényesek és a velük szemben álló erők konfliktusát Ludovic Lepeltier-Kutasi. A francia-magyar lapvezető szerint alapvetően az elégedetlen zöldövezeti középosztály tüntet most Macron ellen, aki pedig szerinte a francia politikai élet igazi anomáliája. Interjúnk.

Figyelő vs. Narancs

Két, zsidó közszereplőt megjelenítő címlap borzolja a kedélyeket napok óta. A Figyelő és a Magyar Narancs is rendkívül előnytelen kompozícióban ábrázolja a zsidó vezetőket, ám csak a kormányközeli újság címlapja váltotta ki az antiszemitizmus vádját. Újratöltött kettős mérce akkor, amikor épp semmiféle alapja nincs.

CDU

Egy Merkel nélküli Merkel-korszak folytatódik, vagy várható némi irányváltás? Már meg is van Németország leendő kancellárja, vagy ennél bizonytalanabb még a jövő? Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-pártelnökké választása után beszélgettünk Pócza Istvánnal, az Alapjogokért Központ Németország-szakértőjével.

Sárgamellényesek

Teljesen hétköznapi emberek mondják: „egyetlen célunk, hogy megdöntsük a rendszert” – idézi a franciaországi tüntetőket Almássy Ferenc, a Visegrad Post Párizsban tartózkodó főszerkesztője, akit a tüntetések hátteréről és a sárgamellényesek motivációiról kérdeztünk. Szerinte rendkívüli társadalmi feszültségek sújtják Franciaországot.

A sárgamellényes forradalom hazánkat is elérte: ellenzéki megmondóemberek húzzák magukra a rikító megkülönböztetőt. Na de miért is politikai öngól a francia szimbólum szolgai adaptálása? Baloldalunk a kommunikáció barikádjain is elbukni látszik.

Tüntetések

Minden eddiginél nagyobb tüntetésekre készülnek hétvégén a franciaországi sárgamellényesek: szombaton akár az elnöki palotát is megostromolhatják, közel kilencvenezer rendfenntartó készül a balhékra. Eközben tüntető francia gimnazisták százait is előállították, volt, akiket az iskolaudvaron térdepeltettek.

España lo primero

A spanyol egység pártja, akik úgy kezelnék a határokat és Soros Györgyöt, ahogy a magyar kormányzat: ez a Vox, a most Andalúziában áttört, regionális autonómiák és progresszív politikák ellen fellépő spanyol nemzeti-jobboldali párt. Kik ők és mit akarnak?

Zavargások

A sárga mellény jelkép: a leszakadó osztályok ismét láthatóvá váltak – mondja Christophe Guilluy, a „periférikus Franciaország” krónikása a francia tüntetéshullámról. A sárgamellényes mozgalom nem forradalom, hanem restauráció, ami az elit túlhatalmával szemben helyreállítja a demokráciát? A francia események nyomába eredtünk.

Lopakodó cenzúra?

A közelgő európai parlamenti választások ismét reflektorfénybe állítják a választók személyes adatainak védelmét. Az Európai Bizottság uniós szintű fellépést sürget, azonban – épp a választások közelsége miatt – nem maradt elegendő idő érdemi javaslat kidolgozására. Így viszont marad a Brüsszel által annyiszor preferált hatáskörelvonás és felesleges centralizáció, de az sem elképzelhetetlen, hogy a Bizottság által felkért szakértői hálózat politikai tartalmakat távolíttat el a közösségi médiából.

A kapitalizmus újratervezése

Olykor joggal szidjuk az előző kormányokat, el kell ismerni az örvendetes magyar bérnövekedést és mindenképpen meg kell őrizni a fegyelmezett költségvetési politikát is. Lendvai Ildikó örül a magyar modell „részeredményeinek”, de mégsem tartja sikeresnek azt. A Magyar Szocialista Párt korábbi elnökével a Kossuth Kiadó CEU-n tartott könyvbemutatóján találkoztunk, ahol villáminterjúban kérdeztük korunk gazdasági dilemmáiról.