Hszi Csin-ping a napokban beszélt Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, találkozott Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel, majd a kínaiakat felhívta Antony Blinken, az USA külügyminisztere is. M. K. Bhadrakumar, indiai volt diplomata szerint, bizonnyal azért, hogy részleteket gyűjtsön a két magas szintű eszmecseréről.
M. K. Bhadrakumar
Diplomáciai pályafutása három évtizedének nagyjából a felét a volt Szovjetunió területein, valamint Pakisztánban, Iránban és Afganisztánban töltötte. De volt kiküldetésben Dél-Koreában, Srí Lankán, Németországban és Törökországban is. Jelenleg főleg az indiai külpolitikáról és a Közel-Kelet, Eurázsia, Közép-Ázsia, Dél-Ázsia és az ázsiai-csendes-óceáni térség ügyeiről ír.
Az indiai volt diplomata minapi írásában igencsak furcsállta ezt a háromoldalú tárgyalási aktivitást, és szerinte
Antony Blinken amerikai külügyminiszter valószínűleg úgy gondolta, hogy önjelölt világ-rendfenntartó szerepében előjoga, hogy ellenőrizze, mi folyik Németország, Kína és Oroszország között.
Megállapítja azt is, hogy Blinken telefonbeszélgetése Wang Yi kínai államtanácsossal és külügyminiszterrel fiaskónak bizonyult.
Bhadrakumar szerint, Blinken okosan úgy vélte, hogy talán nem volt véletlen Steinmeier telefonhívása, valamint Medvegyev másnapi meglepetésszerű pekingi látogatása. Medvegyevnek vélhetően Putyin valamilyen rendkívül érzékeny üzenetét kellett továbbítania. Csak azután jelentették be, hogy egy minél hamarabbi Putyin és Hszi Csin-ping találkozót terveznek.
Steinmeier tapasztalt diplomata, aki Angela Merkel német kancellársága idején (2005–2021), 2005 és 2009 között, majd 2013 és 2017 között külügyminiszteri, 2007 és 2009 között német alkancellári tisztséget töltött be. Merkel olyan örökséget hagyott hátra, amely Németország Oroszországgal és Kínával való kapcsolataiban is fellendülést eredményezett.
Steinmeier meghatározó szerepet játszott a két minszki megállapodásban (2014 és 2015), az intézkedéscsomagban, ami az USA által támogatott kijevi puccs nyomán a kirobbant donbásszi harcokat kellett volna leállítania.
Amikor a minszki megállapodások 2016-ra kezdtek felbomlani, Steinmeier egy zseniális ötlettel közbelépett, ami később Steinmeier-formula néven vált ismertté.
A Steinmeier-formula azt javasolta, hogy a szeparatisták által ellenőrzött donbászi területeken ukrán jogszabályok és az EBESZ felügyelete mellett választásokat kell tartani.
Azt is javasolta, hogy amennyiben az EBESZ szabadnak és tisztességesnek ítéli a szavazást, akkor kezdeményezzék a területek különleges önkormányzati státuszának létrehozását.
Természetesen mindez ma már történelem. Merkel nemrég a Zeit című lapnak adott interjújában elismerte, hogy a minszki megállapodás valójában egy nyugati kísérlet volt arra, hogy „felbecsülhetetlen időt” nyerjenek Kijevnek az újrafegyverkezésre.
Steinmeier a Szociáldemokrata Párthoz tartozó vezető politikus – ahogy a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz.
Bhadrakumar biztosra veszi, hogy Steinmeier Hszivel folytatott telefonbeszélgetése előtt egyeztetett Scholzcal.
Az indiai diplomata szerint, ezt az összetett hátteret figyelembe véve Blinken vélhetően megérezte, hogy valami nincs rendben, amikor Steinmeier minden előzmény nélkül beszélt telefonon Hszi Csin-pinggel, majd másnap Medvegyev hirtelen megjelent Pekingben, és a kínai elnök fogadta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
a pekingi közlemények meglehetősen derűlátóak voltak Kína Németországgal és Oroszországgal való kapcsolatát illetően.
Hszi Csin-ping hárompontos javaslatot terjesztett Steinmeier elé a kínai–német kapcsolatok fejlesztéséről, és kijelentette, hogy „Kína és Németország mindig is partnerek voltak a párbeszéd, a fejlődés és az együttműködés terén, valamint partnerek a globális kihívások kezelésében”.
Hasonlóképpen, a Medvegyevvel folytatott találkozóról kiemelték, hogy „Kína kész együttműködni Oroszországgal annak érdekében, hogy az új korszakban folyamatosan előmozdítsák a kínai–orosz kapcsolatokat, és igazságosabbá és méltányosabbá tegyék a globális kormányzást”.
Mindkét közlemény megemlítette Ukrajnát, mint a megbeszélés témáját, Hszi hangsúlyozta, hogy „Kína továbbra is elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása érdekében” (Steinmeiernél), és „aktívan előmozdítaná a béketárgyalásokat” (Medvegyevnél).
Az indiai diplomata szerint
Blinken azonban ügyetlenül járt el,
amikor a vitás amerikai–kínai kérdéseket helyezte előtérbe, különösen a jelenlegi kínai Covid–19 helyzetet és „az átláthatóság fontosságát a nemzetközi közösség számára”. Nem meglepő, hogy Wang Yi szigorúan kioktatta Blinkent, hogy „ne akarja egyszerre gyakorolni a párbeszédet és az elszigetelést”, vagy
„beszélnek együttműködésről, miközben hátba szúrják Kínát”.
Wang Yi azt is mondta: „Ez nem ésszerű verseny, hanem irracionális elnyomás. Nem a viták megfelelő kezelésére, hanem a konfliktusok fokozására irányul. Valójában ez még mindig az egyoldalú megfélemlítés régi gyakorlata. Ez nem működött Kínánál a múltban, és nem fog működni a jövőben sem”.
Ukrajnával kapcsolatban konkrétan Wang Yi azt mondta: „Kína mindig is a béke, az ENSZ Alapokmány céljainak és a nemzetközi társadalom békét és tárgyalásokat elősegítő céljainak oldalán állt. Kína továbbra is konstruktív szerepet fog játszani a válságnak a maga módján történő megoldásában”.
Az amerikai külügyminisztérium közleményéből kiderül, hogy
Blinkennek Ukrajnáról nem sikerült az érdemi hangot megtalálnia Wang Yivel.
Mindenesetre Németország közelmúltbeli, gyors egymásutánban történő pekingi közeledése – Olaf Scholz kancellár múlt hónapban tett nagy feltűnést keltő kínai látogatása a vezető német vállalatvezetőkből álló küldöttséggel és Steinmeier múlt heti telefonhívása – nem talált kedvező fogadtatásra Washingtonban.
A Biden-adminisztráció elvárja Németországtól, hogy először Washingtonnal egyeztessen, mielőtt saját kezdeményezéseket tenne Kína felé.
(Érdekes módon Hszi Csin-ping hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Németország megőrizze stratégiai autonómiáját.)
Németország jelenlegi Amerika-barát külügyminisztere, Annalena Baerbock elhatárolódott Scholz kancellár kínai látogatásától. Nyilvánvaló, hogy Steinmeier telefonbeszélgetése Hszivel megerősíti, hogy Scholz konstruktív elköteleződést folytatna Kínával, ahogy Merkel tette, függetlenül az Egyesült Államok Kínával való feszült kapcsolatának helyzetétől.
Bhadrakumar viszont úgy véli, hogy ennek ellenére a jelenlegi helyzetben, az ukrajnai béketeremtés megvitatása Kínával merész lépés a német vezetés részéről, amikor a Biden-adminisztráció mélyen belekeveredett az Oroszországgal folytatott proxy-háborúba, és mindenben támogatná Ukrajnát „amíg csak szükséges”.
A diplomata viszont felvet egy másik aspektust is, miszerint Németország magába fojtotta az elmúlt hónapok során a dühét és a megaláztatását.
Németország úgy érezheti, hogy kijátszották az ukrajnai konfliktus esetében
– ami különösen bosszantó lehet egy olyan ország számára, amely külpolitikai orientációját tekintve valóban atlantista.
Német miniszterek nyilvánosan kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy
az amerikai olajvállalatok szemtelenül kihasználják a kialakult energiaválságot,
hogy az Egyesült Államokban a hazai ár három-négyszereséért adják el a gázt. Németország attól is tart, hogy a Biden-kormányzat inflációcsökkentő törvénye, amely az alapvető éghajlati és tiszta energiával kapcsolatos beruházásokra épül, a német ipar Amerikába való kiköltözéséhez vezethet.
Mind közül a legkegyetlenebb vágás az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítése volt. Németországnak elég jó sejtése lehet arról, hogy milyen erők álltak e terrorcselekmény mögött, de még csak meg sem nevezheti őket, és el kell fojtania megalázottságát és felháborodását.
Az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítése rendkívül megnehezíti a német–orosz kapcsolatok újjáélesztését.
Egy büszke történelemmel rendelkező nemzet számára túl sok azt elfogadni, hogy úgy tologassák, mint egy gyalogot.
Scholz és Steinmeier tapasztalt politikusok, és tudják, mikor kell beleásni vagy meghúzni magukat. Kína mindenesetre döntő fontosságú partner Németország gazdasági fellendülése szempontjából.
Németország nem engedheti meg magának, hogy az USA tönkretegye a Kínával való partnerségét is, és vazallusállammá degradálja.
Amikor az ukrajnai háborúról van szó, Németország frontállammá vált, ahol Washington határozza meg a nyugati taktikát és stratégiát. Németország úgy véli, Kína egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy béketeremtő szerepet játsszon Ukrajnában. A jelek pedig arra utalnak, hogy Peking is hajlik erre az elképzelésre.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
