Versenyfutás: Európa vagy Oroszország süllyed mélyebb recesszióba?

Több jel utal arra, hogy fél év távlatából az Oroszország elleni szankciók nem érték el a kellő hatásukat. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Oroszország ne nézne szembe nehézségekkel – tehát nincs arról szó, hogy a szankcióknak ne lenne az oroszok számára kedvezőtlen hatása –, miközben az is igaz, hogy nem lehet kizárni Európa recesszióba esését – az Eurostat szerint a harmadik negyedévben még 0,2 százalékos bővülést mutattak a számok, tehát a recesszió azért még messze van.

Az orosz gazdaság megérezte a szankciók hatását, de….

A szankciók rontották Oroszország hosszú távú gazdasági kilátásait: elég csupán azt megemlíteni, hogy Oroszországnak, mint a világ kilencedik legnagyobb gazdaságának hozzáférését akadályozzák a külföldi technológiákhoz és szakértelemhez, de a növekedési potenciál csökkenése sokkal inkább köszönhető az import tilalommal sújtott termékek hiányának. Európát viszont sokkal jobban sújtják az energetikai szankciók a magas árak miatt. Az orosz helyzetet nehezíti, hogy az invázió kirobbanásakor a becslések szerint mintegy 250-500 ezer orosz menekült el az országból; többnyire a magasan képzettek és a jól fizetettek. A szeptember végi döntés pedig a részleges mozgósításról e tekintetben hozott még egy hullámot, aminek következtében mintegy 300 ezer további orosz menekült el az országból. A bejelentésnek gazdasági oldala is volt, lényegében bankpánikot váltott ki: az oroszok körülbelül 14 milliárd dollár értékben vontak ki rubelbetéteket szeptemberben, ami a februári szint nagyjából 1/3-a.

Az elvándorlók nagy száma tovább súlyosbítja az orosz munkaerőhiányt, de az infláció is problémát jelent, habár a teljes képhez hozzátartozik, hogy az összinfláció a csúcspontjához képest meredeken esik lefelé – áprilisban volt a csúcson 17,8 százalékkal az orosz infláció, ami szeptemberre már 13,7 százalékra mérséklődött. Az eurózónában ezzel szemben növekedés figyelhető meg: augusztusban 9,1 százalék, szeptemberben már 10 százalék volt az infláció, a friss októberi előrejelzés szerint ez tovább emelkedett 10,7 százalékra. 

Mindezen problémák ellenére sem érintik a szankciók oly mértékben Oroszországot, mint azt a nyugati országok várták. Habár sokan kételkednek a hivatalos orosz GDP adatokban, több forrásból megbecsülhető az orosz gazdaság teljesítménye. A Goldman Sachs aktuális aktivitási mutatója havi szinten követi az egyes nemzetgazdaságok helyzetét. Az autóipar termelése néhány hónapja még nullára esett vissza Oroszországban, de azóta az orosz gyártók a nyugaton kívüli országokból szerezték be a kellő utánpótlást vagy éppen a nyugati utánpótlást szerezték meg más országokon keresztül. 

Az IMF javította Oroszország kilátásaira vonatkozó előrejelzéseket

Az IMF szerint is javultak Oroszország kilátásai, legalábbis az idei évre vonatkozóan mindenképpen. Az IMF idén áprilisban még az orosz GDP 8,5 százalékos csökkenésével számolt, amit ebben a hónapban 3,4 százalékra módosított. Egy ilyen visszaesés már sokkal inkább kezelhető a nemzetgazdaság számára, és emellett sokkal könnyebb fenntartani a katonai kiadásokat is. Ezzel Oroszország a gyakorlatban számol is, hiszen szeptemberben terjesztette be az orosz kormány a 2023-2025-ös időszakra vonatkozó költségvetési tervezetet, amely tartalmazza a háborúval szorosan összefüggő, illetve kapcsolódó kiadások jelentős növekedését az elkövetkező években, külön kiemelve a belső biztonságot. Ez lényegében azt bizonyítja, hogy egy elhúzódó háborúban érdekeltek.

Versenyfutás az idővel

A gazdasági összeomlást tehát Oroszország egyelőre elkerülte, ugyanakkor a helyzete ennek ellenére sem egyszerű, hiszen valószínűleg a szankciók hosszabb távon mélyebben fejtik ki a hatásukat, másrészről jelenleg még nem tudjuk, hogy a nyugati országok terveznek-e újabb szankciós csomagot. Európa viszont nem áll messze a recessziótól (energiahiány, infláció, hitelfelvételi költségek) – habár a gázárak az utóbbi időszakban csökkentek –

igaz, a harmadik negyedévben még produkált növekedést, hiszen Oroszország a negyedéves GDP-adatok alapján már abban van, az első negyedéves 3,5 százalékos GDP-növekedést a második negyedévben egy 4,1 százalékos visszaesés követte. Érdekes versenyfutás kezdődik!

Borítókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq