Különösen nagy kihívást jelent ezen a területen, hogy továbbra is hiányoznak a konkrét sztenderdek, irányelvek és riportolási minimumok. Emiatt a vállalatok nagyjából úgy alakíthatják ESG (Environment, Social, Governance) jelentéseiket, hogy a pozitívabb mutatókat domborítsák ki, a lesújtóbb képet festő adatokat pedig háttérbe szorítják.
Emiatt az elsődleges feladat nem feltétlenül a legszigorúbb irányelvek lokális szinten való bevezetése (persze ennek is van értéke), hanem sokkal inkább a globális minimumok lefektetése. Ez igaz mind a környezetvédelmi, mind a társadalmi és a vállalatirányítási területekre.
A vállalati karbonlábnyom kiszámításához például különféle protokollok viszonylag kidolgozott és pontos módszertant kínálnak. A vállalati szinten az egyik leginkább elterjedt módszertan, az Üvegházgáz Protokoll (WBCSD/WRI, 2004, 2011) a szénkibocsátás három különböző csoportját (Scope) javasolja számszerűsíteni. Az adásban bemutatásra kerül a három csoport, és arról is szó esik, hogy milyen trendek látszanak a különböző csoportok fontosságával kapcsolatban.
Természetesen a karbonlábnyom méretének és összetételének mérése jelentős nehézségeket vet fel. Ez egy olyan komplexitású feladat, ami a legtöbb nagyvállalat számára problémás. Itt jönnek a képbe a fintechek, akik könnyen integrálható Software-as-a-Service (SaaS) szolgáltatásokkal, az emissziók mérésére és nyomon követésére alkalmas technológiai platformokkal és személyre szabott tanácsadással segítik a vállalatokat a területen való navigálásban. A következő héten közülük mutatunk majd be néhányat.
A teljes adás a lenti linken meghallgatható.