A bankszektort érintő aktuális kérdésekről – így például a finanszírozási piacról, a zöldpénzügyekről és a digitalizációról – banki és vállalati felsővezetők, döntéshozók osztották meg gondolataikat a Világgazdaság Bankszektor 2022 című konferenciáján. Abban konszenzus volt, hogy a magyarországi hitelintézeti szektor sikerrel jutott túl a járvány legnehezebb időszakain, miközben a jövő egyelőre nem teljesen kiszámítható.
Deák Bálint, a Világgazdaság főszerkesztőjének köszöntője után Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában értékelte az elmúlt két évet, illetve megpróbálta megfogalmazni, mire számíthatunk. Az elmúlt két évet azzal jellemezte, hogy
A bankrendszer felkészült állapotban várta a válság kezdetét, és a válság folyamán a stabilitását is sikerült megtartania. Szinte az összes mutatónál jobban jött ki a bankrendszer ebből a válságból, mint a 2008-asból.
Sikeresnek minősítette a válságkezelést, amelynek az alapja a hitelkiáramlás fenntartása volt. A bankszektor hitelállományának bővülése 22,8 százalékos lett, ami európai szempontból is kiemelkedőnek nevezhető. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank 11 ezer milliárd forintot juttatott a gazdaságba. Azt is kiemelte, hogy a hitelbővülés megfelelő reálgazdasági bővüléssel párosult, javult az EU-hoz való felzárkózásunk az átlag 72,8 százalékára, ami olyan eredmény, amivel nem csak Görögországot, hanem Portugáliát is megelőztük.
Virág Barnabás szerint minden tartós időszakot a kezdetekben átmenetinek tituláltak, de lassan ki kell vennünk az átmeneti jelzőt, mert romlanak a gazdasági kilátások, és a világnak összpontosítania kell, hogy a mély recessziót elkerülje. Történelmi példaként megemlítette, hogy az USA-ban az elmúlt évek 7 magas inflációs időszaka után 5 esetben recesszió következett be.
Az idei év magyar gazdasági kilátásaira optimistán tekint, amennyiben nem következik be hasonló törés, mint a járvány idején. Az első negyedévben 8 százalék volt a gazdaság bővülése, így benne van a magyar gazdaságban a 4 százalékos növekedés.
Az infláció áprilisban 9,5 százalék volt, erős átárazás folyik a magyar gazdaságban, a világpiaci ármozgások nagyon gyorsan jutnak el a magyar fogyasztókhoz. Éves szinten 9-10 százalékos inflációra számít, ami az európai középmezőnyt jelenti. Az infláció tetőzését a harmadik negyedévben várják, akkor számítanak egy lassú fordulatra.
Virág Barnabás felhívta a figyelmet, hogy
Szerinte a javulást a költségvetés oldalán kell elkezdeni.
Hasonló trendeket lát, mint a 70-es években, amikor azok az országok tudták gyorsan leküzdeni a gondokat, akik gyorsan reagáltak. Az MNB proaktív lépésekkel reagált a világ folyamataira. Kivezették a válságkezelő eszközöket, és emelték a kamatlábakat, míg máshol még mindkettőről folyik a vita. A monetáris politika már túl van a nagyon agresszív szakaszán, a kamatemeléseknél a korábbinál nagyobb szerepet szánnak a fokozatosságnak.
Az infláció mellett az MNB kiemelten figyelni fog három tényezőre: az ukrán háborúra, az egyensúly-helyreállítás mértékére és időzítésére, illetve a Magyarország és az EU közötti kérdések rendezésére.
Virág Barnabás kifejtette, hogy
Egyik fő kérdésként azt nevezte meg, hogy képesek leszünk-e megvédeni a megtakarításokat. A betéti kamatok nagyon lassan emelkednek, 2,5 százalékponttal maradnak el attól, mint amit a bankközi változások miatt elvárhatnánk. A vállalati oldalon megfelelő a betétek árazása, főleg a lakossági oldalon lát hiányosságot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy
Miközben ott vannak a különböző eszközök, amire válthatnának.
A hitelfelvételek tekintetében Virág Barnabás arra számít, hogy szigorodnak a feltételek, és a hitelkereslet is lassul. Egyrészt ilyen közegben ez természetes, nem lehet 15-20 százalékos hitelbővülést fenntartani, de el kellene kerülni a vállalati hitelpiac túlzott apadását.
Kitért a kamatstopra is, amely 330 ezer szerződést érint, és átlagosan havi 4900 Ft megtakarítást eredményez. Az MNB javaslata szerint
Virág becslése szerint jelen pillanatban a hitelállomány 6 százaléka kitett az ukrán háborúnak, elsősorban azok, amelyek összefüggenek a vegyiparral, fémiparral, illetve a térségből származó nyersanyaggal.
Virág Barnabást követően Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese számolt be vállalata sikereiről.
Majd Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák és contact center vezetője a digitális fejlesztéseik hibáit mutatta be, amelyekből legalább annyit lehet tanulni, mint a sikerekből. Természetesen nem maradtak el az Erste Bank sikerei sem.
A bankárok kerekasztalán megegyeztek abban, hogy
Az idei évben drágábbak lesznek a hitelek, tehát csökkenést várnak, de még sok tényező befolyásolhatja a folyamatokat. Mivel GDP arányosan a magyar eladósodottság 15-20 százalék, míg a skandináv államokban meghaladja a 100 százalékot, de Ausztria és Szlovákia is 50 százalék között van, így látnak lehetőséget a bővülésre.
Jelenleg minden bankcsoportnál fontos téma a zöld hitelezés, mindegyik beépítette a portfóliójába. Ugyanakkor többen elmondták, hogy a zöld hitelezés nem teremtett új piacokat, a kliensek szemében inkább a kedvező kamatok miatt lett annyira népszerű termék.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában is a zöld pénzügyekkel foglalkozott. Szerinte a klímaváltozásban az a veszély, hogy nagyon könnyen felgyorsulhat és kezelhetetlenné válik, aminek következményeként a fizikai körülmények mellett romolhat a pénzintézmények stabilitása is.
Példaként felhozta, ha szigorodik valamilyen szabályozás, az felboríthatja a hitelfelvevő pénzügyi terveit, ami visszahat a bankokra is. Márpedig az EU részéről az elkövetkező időkben várható a szabályzók szigorodása.
Kandrács Csaba hangsúlyozta, hogy a 2050-ig tartó rendezett átállásban érdekeltek. A modellezés hosszú távra viszont számos gondot okoz. Hosszú távú stressztesztben szektoriálisan vizsgálták a nem teljesítő hitelállományt. Az egyik nagy vesztese az ingatlanszektor lehet az átállásnak, de hasonló a helyzet a fogyasztási cikkek területével, a papír- és csomagolóiparral.
Nézete szerint tisztán a fizikai hatásokat nem nagyon lehet kikerülni. Így
Nemzetközi tekintetben is az elsők között készített zöld ajánlásokat a bankok számára az MNB. Önértékelési kérdőív alapján készítették, amit 21 pénzintézet töltött ki. Számos lépés közül kiemelte, hogy 8 banknál szervezeti átalakításokat eszközöltek, 6-nál kialakították a belső folyamatokat, ami reagálhat a környezeti változásokra, 7 pénzintézménynél pedig már felelőse van a környezeti kockázatoknak.
Kitért a tőkekövetelmény-kedvezmény programra, amely fokozatosan kibővül, a megújulók után már megjelent az agrárium, a kereskedelmi ingatlanok és az elektromobilitás területe is.
Kandrács Csaba megállapította, hogy a vállalati zöld hitelállomány dinamikusabban növekszik, mint a hagyományos. Jelenleg pedig a programok finomhangolása folyik.
Ezt követően Egerszegi Ádám, a Magyar Bankholding transzformációért felelős vezérigazgató-helyettese számolt be a fúziós folyamatról, ami 200 takarékszövetkezet és a Takarékbank fúziójával kezdődött, és amelyet 2023-ig az MKB és a Budapestbank fúziója követ. Ezzel a Bankholding 2,2 millió ügyféllel és a legnagyobb országos fiókhálózattal rendelkezne, és a magyar bankpiacon megközelítenék a 10 százalékos részesedést.
Egerszegi Ádám felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben jelentős mértékben csökkent a bankok száma az EU-ban, évente 4 százalékkal, 2009-ben még 8,4 ezer volt a számuk, ami 2021-re 5,2 ezerre csökkent.
A saját fúziójukban kiemelte, hogy az MKB-nak erősek a nagyvállalati pozíciói és a privátbanki részlege, a Takarékbank jelentős vidéken, az agrárium, a mikro- és a KKV-ék körében, míg a Budapest Bank elsősorban városi lakossági bank, amely szintén erős a mikro- és kisvállalkozóknál.
A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárta az agrárium hitelezéséről. Ezen élénkebb vita alakult ki, hiszen nem csak bankárok, hanem az agrárszektor képviselői is jelen voltak.
Megállapították, hogy az Agrár-Széchenyi kártya egy komoly szereplővé vált az agrárium támogatásánál. A hitel utáni érdeklődés most is meg van, és az egy hitelre jutó érték jelentősen megugrott, megnyolcszorozódott. A területen viszont kevesebb az aktív bankok száma.
Kétséges, hogy az áremelkedések, az ukrán háború, esetleges világpiaci hiányok milyen hatással lesznek az agráriumra. Egyesek ebben a szezonban a hitelezés visszaesését várják, viszont óriási a forgóeszköz hitelezés iránti igény. Mintegy 100-200 milliárd forint hiányzik a megemelkedő inputárak miatt. Ez az az időszak, amikor nehéz tervezni, amit az is jelez, hogy a másik oldalon akár 30 százalékkal magasabb árbevételekkel is számolnak a termények után. Az agrárhitelezést természetesen bonyolítja a teljesen más kamatpálya és inflációs közeg. A gazdák előtt pedig további kockázati elemként jelenik meg a környezetvédelmi előírások szigorodása.
(Fotó: Kallus György)
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
A megbukott baloldali hatalmakra jól szervezett nemzeti erők kormányra jutása kell, hogy legyen a válasz –mondta a miniszter az Alapjogokért Központ konferenciáján.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
