Arisztophanész szerint a legegyszerűbb módja az emberek megnyerésének az, ha valami finomat főzünk nekik. 2022-ben a Fidesz-KDNP kiválóan alkalmazta ezt a receptet, és olyan menüt állított össze, mely megnyerte számukra a választást. Végignéztük: tényleg nagyon erősen összefügg a bérek alakulása a kormánypártok politikai sikerességével.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelye vezetőjének írása a Makronómon.
Létezik egy gazdasági mutató, mely a modern kori magyar demokrácia parlamenti választásainak kimenetelét kiemelkedő pontossággal jelzi előre. Ez a mutató a nettó reálkeresetek változása. Az összefüggés logikusan következik Arisztophanész megállapításából. A keresetek vásárlóértékének emelkedése ugyanis azon túl, hogy nyilvánvalóan pozitív hír a munkavállalók számára, emellett azt is lehetővé teszi, hogy a családok több és ízletesebb ételekkel megrakott asztalnál étkezzenek.
Az 1. ábra a fenti összefüggést vizualizálja. A grafikon minden egyes pontja egy parlamenti választást jelent 1994-től egészen 2022-ig. A pontok X koordinátája azt mutatja, hogy mennyivel növekedett a lakosság nettó keresetének reálértéke a választás előtti négy évben. Az Y koordináta pedig azt ábrázolja, hogy az adott választási ciklus során hány százalékpontot változott a kormányzó pártokra leadott listás szavazatok aránya. Az 1990-1994 közötti parlamenti ciklus értékelésekor például azt vizsgáltuk, mennyivel változott az MDF-KDNP-FKgP koalícióra leadott listás szavazatok aránya 1990 és 1994 között.
1. ábra: A reálkeresetek változásának hatása a kormányzó pártokra leadott listás szavazatok arányának megváltozására.
Ahogyan a fenti ábra is mutatja,
A kiemelkedő, 25 százalék feletti nettó reálbérnövekedést hozó kormányzati ciklusok végén az aktuális kormánypártok több szavazatot kaptak a választóktól, mint amennyit a ciklus elején tudtak megszerezni. Ezzel szemben azon koalíciókból, melyek országlása alatt a keresetek vásárlóértéke csökkent, a szavazásra jogosult állampolgárok legalább 10 százaléka ábrándult ki. További érdekessége az ábrának, hogy a szavazók a mérsékelt, 0-15 százalék közötti reálbérnövekedést sem díjazták, a kormánypártok egy ilyen ciklus végén is veszítettek népszerűségükből, még ha csak korlátozottabb mértékben is. A két változó közötti egyirányú kapcsolatot a berajzolt lineáris regressziós egyenes is jól szemlélteti.
A reálkeresetek hatása a kormánypártok népszerűségére még szembetűnőbb akkor, ha az ábráról elhagyjuk a balatonőszödi beszéddel és a 2006-os eseményekkel is terhelt, azaz sok tekintetben nem csak gazdasági tényezők által befolyásolt 2010-es választás jelzőpontját. A tisztított helyzetet mutatja a 2. ábra. Ahogy láthatjuk, a két vizsgált változó közötti kapcsolat extrém erős. A modern magyar demokrácia hét vizsgált választása egyértelmű képet ad. A pontok lényegében mindegyike nagyon közel van a lineáris regressziós egyeneshez.
A változók közötti kapcsolat erősségét mutató R2 mutató ráadásul extrém magas, 0,96 körül van. A regressziós egyenes meredeksége azt is elmondja nekünk, hogy
Az egyenes tengelymetszete alapján az is elmondható, hogy a magyar választók akkor elégedettek, azaz akkor fog növekedni a szavazói bázis, ha a négyéves kormányzati ciklus során a nettó reálbérek legalább 21 százalékkal emelkednek.
2. ábra: A reálkeresetek változásának hatása a kormányzó pártokra leadott listás szavazatok arányának megváltozására, kihagyva a 2006-2010-es kormányzati ciklust.
A továbbiakban a fenti tanulságok alapján egyenként elemezzük, hogyan változott a kormánypártokra leadott szavazatok száma az egyes választási ciklusokban a reálbérnövekedés tükrében.
1990-1994 között
Ahogyan a 3. ábra mutatja, a hazai nettó fizetések vásárlóértéke minden egyes évben csökkent az első demokratikusan választott kormányunk idején. Mindezek eredőjeként 1994-ben a magyar nettó jövedelmek értéke 15 százalékkal volt az 1990-es érték alatt. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok átlagosan egyheteddel kevesebb bevétellel rendelkeztek a ciklus végén, mint az elején. Hazánk gazdaságtörténetét jobban ismerők számára nem lesz újdonság, hogy ez volt a legdrámaibb visszaesés a modern magyar demokrácia történetében.
3. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 1990-1994-es kormányzati ciklus során.
Nem meglepő módon a választók egyáltalán nem díjazták jólétük ilyen mértékű csökkenését. Ahogyan azt a 4. ábra belső sávja mutatja, 1990-ben a hárompárti koalíció a listás szavazatok 43 százalékát tudta besöpörni. 1994-re azonban már csupán a szavazók 28 százaléka adott bizalmat ugyanezen pártoknak. Azaz a kormánypártok társadalmi bázisa több mint egyharmadával csökkent.
4. ábra: Az MDF-KDNP-FKgP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
1994-1998 között
Ahogyan az 5. ábra mutatja, a hazai nettó fizetések vásárlóértéke az időszak elején és végén növekedett csak, a két közbülső év viszont sokkal nagyobb csökkenést hozott. A teljes hatás miatt
Bár ez az érték bizonyos szempontból javuló tendenciát mutat a korábbi kormányzati ciklus számértékével összevetve, a bérek reálértékének további csökkenése azonban semmiképp nem tekinthető pozitív fejleménynek.
5. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 1994-1998-as kormányzati ciklus során.
1998-ban a választók meg is büntették az ország vezetését. A 6. ábrán láthatjuk, hogy a kormányzó pártok ciklus eleji 53 százalékos teljes támogatottsága 40 százalékra olvadt a ciklus végére. Bár a balliberális koalíció relatív értéken számolva nem veszített annyi támogatót, mint a korábbi kormány, még így is fájdalmasan érintette őket a szavazóbázisuk negyedének elveszítése.
6. ábra: Az MSzP-SzDSz koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
1998-2002 között
A modern magyar demokrácia korában
az 1998-ban hatalomra kerülő jobbközép kormány volt az első, mely alatt a nettó fizetések vásárlóértéke minden egyes évben növekedett.
A teljes négyéves időszak végén a bérükből 15 százalékkal több árut és szolgáltatást vásárolhattak a hazai munkavállalók, mint a kormány megalakulásakor.
7. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 1998-2002-es kormányzati ciklus során.
A választók nagy része értékelte is a kormány gazdaságpolitikai sikereit. Ahogyan azt a 8. ábra mutatja, 1998-ban a teljes Fidesz-FKgP koalíció nagyjából annyi voksot tudott begyűjteni, mint 2002-ben a nagyobbik kormánypárt és az addigra jelentőségéből sokat veszített MDF együtt. Így 2002 volt az első olyan szabad választás, amikor a regnáló kormány szavazóbázisa nem csökkent érdemben. Más kérdés, hogy ezen fegyvertény nem volt elegendő a kormányzati többség megtartásához.
8. ábra: A Fidesz-FKgP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
2002-2006 között
A jobbközép kormány utolsó éve és a 2002-ben alakuló balliberális kormány első éve egyaránt nagyon erőteljes bérdinamikát hozott.
Csak 2002-ben 14 százalékkal növekedett a hazai nettó fizetések reálértéke. De jelentős volt a jövedelmek növekedési üteme 2003-ban és 2005-ben is (9. ábra). Bár 2004-ben csökkent a magyar bérek vásárlóértéke,
9. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2002-2006-os kormányzati ciklus során.
A ciklus végi voksok 10. ábrán látható értéke szemléletesen mutatta, hogy
A 2006-os választás volt az első az újkori magyar demokrácia világában, amikor egy kormányzó koalíció több szavazatot kapott a ciklusának végén, mint hatalomra kerülésükkor.
Van bérnövekedés, de milyen áron?
Történt ez annak ellenére, hogy a jövedelem növekedésének ebben a kormányzati periódusban nem volt meg az anyagi fedezete, a bérnövekedés költségvetési forrásait hitelből teremtették elő a kormánypártok.
10. ábra: Az MSzP-SzDSz koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
2006-2010 között
Az újraválasztott balliberális koalíció második ciklusában azonban már nem tudott megfelelni a felé irányuló elvárásoknak. Ahogyan azt a 11. ábra is mutatja, a hazai nettó fizetések vásárlóértéke csak 2006-ban és 2008-ban emelkedett, azonban ezen években is csak mérsékelt ütemben. A 2007-es és 2009-es évek csökkenése pedig együttesen oda vezetett, hogy a magyarok anyagi helyzete két sikeres kormányzati ciklus után ismét csökkenést mutatott.
11. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása a 2006-2010-es kormányzati ciklus során.
Mindezek fényében sejthető volt, hogy a kormánykoalíció pártjai nem sok jóra számíthatnak 2010-ben. Arra az összeomlásra azonban, amit a 12. ábra mutat, a gazdasági mutatók önmagukban nem adnak magyarázatot. Ehhez kellett a balatonőszödi beszéd, valamit a 2006-os, közfelháborodást okozó események is. Mindezek eredőjeképp a balliberális koalíció szavazói bázisának több mint fele fordult el az országot négy éven át vezető pártoktól, és hozott földcsuszamlásszerű politikai változásokat.
12. ábra: Az MSzP-SzDSz koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
2010-2014 között
ahogyan ezt a 13. ábra is szemlélteti. Sőt, 2012-ben még egy kisebb mértékű csökkenéssel is meg kellett barátkoznia a magyaroknak. A teljes időszakra azonban már sikerült emelni a jövedelmek vásárlóértékét, egész pontosan 4 százalékkal. A nagy gazdasági világválság utáni években, és különösen a magyar foglalkoztatási mutató dinamikus bővülésének fényében ez egyébként komoly teljesítményként értékelhető.
13. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2010-2014-es kormányzati ciklus során.
Bár a bérek emelkedtek ezen kormányzati ciklus során, ám a bővülés mértéke alatta volt a tanulmány elején bemutatott elvárt szintnek. Ennek ismeretében várható volt, hogy a kormánykoalíció társadalmi bázisa zsugorodni fog a ciklus végére. A 2010-es nagyarányú választási győzelem azonban így is elég puffert jelentett az országot vezető koalíciónak, hogy megtarthassa a kormányrudat. Azonban a dolgozat elején vázolt összefüggés ekkor is érvényben maradt.
14. ábra: A Fidesz-KDNP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
2014-2018 között
Ahogyan a 15. ábra mutatja, 2014 és 2018 között a magyar gazdaságpolitika egyértelműen begyújtotta a rakétákat. A nettó fizetések vásárlóértéke évről évre egyre nagyobb ütemben növekedett.
A teljes kormányzati ciklus vonatkozásában pedig lényegében sikerült beállítani a 2002-2006-os rekord év növekedési mutatóját. Négy év alatt közel harmadával növekedett a magyar munkavállalók jövedelmének értéke.
15. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2014-2018-as kormányzati ciklus során.
A sikeres gazdaságpolitikának 2018-ban meg is lett a jutalma. Ez volt ugyanis az első olyan választás, amelynél a kormányzó koalíció pártjaira leadott szavazatok részaránya több mint 5 százalékponttal növekedett. A kormánypártok tehát ismét felhatalmazást kaptak a választóktól gazdaságpolitikai programjuk folytatására.
16. ábra: A Fidesz-KDNP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
2018-2022 között
Így érkeztünk el a legutolsó teljes kormányzati ciklushoz. Melynek első éveiben folytatódott az előző periódus végi gyors ütemű reálbérnövekedés. Mind 2018-ban, mind pedig 2019-ben 8 százalék körül volt a keresetek vásárlóértékének bővülése. Bár a koronavírus válság láthatóan visszavetette az erőteljes dinamikát,
Mindezek együttes hatásaként a teljes kormányzati ciklus tekintetében ismét csúcsbeállítás történt, a magyar reálkeresetek értéke az elmúlt négy évben is közel harmadával lett magasabb.
17. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2018-2022-es kormányzati ciklus során.
A lakossági jövedelmek komoly ütemű gyarapodása pedig a korábbi képlet szerint magával hozta a kormánypártok népszerűségének jelentős növekedését. Így nem meglepő, hogy 2022-ben is emelkedni tudott az országot irányító koalícióra leadott szavazatok részaránya. A több mint öt százalékpontos javulás pedig egyenes következményként hozta magával az ötödik Orbán-kormányt.
18. ábra: A Fidesz-KDNP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.
Összefoglalás
A tanulmány legfontosabb eredménye egyetlen mondatban összefoglalható:
Mindezek fényében pedig jól érthető, hogy miért pontosan ez volt az a három kormánykoalíció is, mely a mandátuma alatt növelni tudta társadalmi támogatottságát. Ahogyan azt is pontosabban láthatjuk, hogy
(Címlap: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
