Német szobatudósok szerint túlélné az ország orosz gáz nélkül, a miniszter szerint társadalmi felfordulás jönne

A Leopoldina szerint Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat, hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket.

A tudományos akadémia szakértői a legfontosabb azonnali, vagyis már a következő hetekre szóló feladatnak azt tartják, hogy európai uniós szinten szervezzék meg az orosz földgáz pótlására szolgáló cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, és az állami szabályozás és felügyelet erősítésével gondoskodjanak a csupán 27 százalékos töltöttségi szintű németországi gáztározók feltöltéséről.

A többi között rámutattak, hogy az EU-ban működő LNG-terminálok 1715 terawattórás (TWh) kapacitása nem sokkal marad el a 2020-ban regisztrált 1768 TWh-t kitevő orosz földgáz-, illetve LNG-importtól. A kapacitás egy része ugyan foglalt, de 1100 TWh LNG-t így fogadhatna az EU, és Törökországban működő terminálokat is be lehetne kapcsolni az ellátásba az EU-t Törökországgal összekötő vezetékek révén.

További fontos azonnali feladat a hazai kitermelésből származó szénre épülő energiatermelés bővítése, írták a Leopoldina elemzői, kiemelve, hogy az orosz gázszállítások kiesése ugyan nem állítaná meg Németország úgynevezett klímasemlegesség, nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás felé tartó átalakulását, de világos, hogy az eredetileg vártnál magasabb költséggel kellene megvalósítani, és mivel

célzott kompenzációjuk még sürgetőbb lenne.

Mint írták, az ország úgynevezett elsődleges energiafelhasználásában több mint 25 százalékos részarányt kitevő, és mindenekelőtt az ipari termelésben és háztartások fűtéséhez használt orosz földgáz kiváltását szolgáló intézkedések társadalmi elfogadottsága döntő tényező lenne, de az államnak van elegendő pénzügyi mozgástere biztosítani, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások kibírják az átalakításból adódó többletterheket.

A középtávú feladatok közé sorolták egyebek mellett az állami felügyelet alatt álló tartalékok felhalmozását többfajta energiahordozóból, és

méghozzá oly módon, hogy cseppfolyósított hidrogén fogadására is alkalmasak legyenek.

A tudományos akadémia szakértői kiemelték, hogy a szövetségi kormány már meg is tette az első nagy jelentőségű lépéseket. Ezek közé sorolták, hogy a gazdasági minisztérium elindított egy 1,5 milliárd eurós földgázbeszerzést, belépve az eddig magánvállalatok által dominált piacra, és hozzákezdett az összesítve 23 milliárd köbméter kapacitású, az EU teljes gáztárolói kapacitásának mintegy negyedét kitevő, és ugyancsak magáncégek által üzemeltetett tározók működtetését szabályozó előírások átalakításához, vagyis az állami felügyelet erősítéséhez.

Olaf Scholz kancellár egy hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz források a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlenek, és nem lehet egyik napról a másikra helyettesíteni őket.

A német gazdasági miniszter pedig egyenesen társadalmi nyugtalanságot emlegetett az energiakérdéssel kapcsolatban.

Így a német tudósok elméleteivel szemben valójában nem tűnik megvalósíthatónak, hogy Németországot elzárják az orosz energiától. Persze ez még mindig könnyebb lehet Németországnak, mint a kisebb közép-európai országoknak (a német kutatók erre már nem tértek ki, pedig Németország elválaszthatatlan a gazdasági környezetétől).

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/EPA/Filip Singer)