Financial Times: Tíz gazdasági trend, amely meghatározhatja az idei évet

Baba csőd:

A pároknak bőven lett volna lehetőségük, de láthatóan hiányzott belőlük a vágy, hogy a gyerekeket elhozzák ebbe a bezárt világba. A születésszám csökkenése visszafogja a világgazdasági növekedést. A születésszám a világjárvány idején gyorsabb ütemben esett, beleértve a kínai drámai visszaesést is.

Hosszú távon a babacsőd tovább szűkíti a világ munkaerő állományát. Már 51 országban csökken a munkaképes korú lakosság, a 2000-es 17-tel szemben.

Kínai csúcs:

A babacsőd, a növekvő adósság és a kormányzati beavatkozások miatt lelassult Kína. 2021-ben a világ GDP-növekedésének csak az egynegyedét adta, a világjárvány előtti egyharmadához képest. Kína egyre élesebb fordulata a külkereskedelemtől az „önellátásra”, lazította kapcsolatait más országok gazdaságával. A közel tökéletes volt az öt évvel ezelőtti korreláció Kína és más feltörekvő országok GDP-növekedése között, ma már alig érzékelhető.

Kína, mint a növekedés motorja, már elérhette a csúcspontját.

Adósságcsapda:

Négy évtizede halmozódik a globális adósság, de a világjárvány alatt az állami hitelezések még felgyorsították. Huszonöt országnak, köztük az Egyesült Államoknak és Kínának az összesített adóssága meghaladja a GDP 300 százalékát, míg az 1990-es évek közepén még egy sem volt ilyen.

A központi bankok által nyomtatott pénz továbbra is felfújja a pénzügyi piacokat és mélyíti el az adósságcsapdát. Nyilvánvaló, hogy az adósságfüggő társadalmak nehezen korlátozzák vissza magukat, mert félnek a csődtől és a fertőzéstől.

Nem az 1970-es évek:

A kevesebb dolgozó, a több állami kiadás és a növekvő államadósság mind magasabb inflációt jelez – de valószínűleg nem éri el az 1970-es évek kétszámjegyű szintjét, amitől egyes szakértők tartanak. A kormányzati kiadások 2022-ben várhatóan mérséklődni fognak, és a technológiai változások továbbra is korlátozzák az áremelkedést. A nagyobb kockázatot az eszközárak jelentik.

A pénzügyi piacok a világgazdaság méretének négyszeresére nőttek, és a defláció gyakran felüti a fejét ott, ahol a piacok csődöt mondanak.

Greenflation:

Köztudott, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem növeli a zöld fémek, mint a réz és az alumínium iránti keresletet. Kevésbé ismert, hogy a zöld politika mindenféle nyersanyag kínálatát szűkíti. A bányákba és olajmezőkbe történő beruházások is meredeken visszaestek az elmúlt öt évben. Az eredmény a nyersanyagárak „zöld inflációja”, amely a legnagyobb éves növekedést érte el 1973 óta.

Termelékenységi paradoxon:

Elszállt a remény, hogy a világjárvány idején tapasztalt gyors átvétele a digitális szolgáltatásoknak véget vetne a globális termelékenységnövekedés hosszú távú hanyatlásának. A 2020-as növekedés csak az Egyesült Államokat érintette, és az tavaly év végére eltűnt.

Eddig úgy tűnik, hogy az otthonról dolgozó alkalmazottak hosszabb ideig dolgoznak alacsonyabb teljesítmény mellett. Továbbra is fennáll az a paradoxon, hogy a gyorsuló technológiai változások ellenére kitart a gyenge termelékenység.

Az adatok lokalizálása:

A vírus elérte a világot, amely önmagába fordult. A kereskedelem, a pénz és az emberek áramlása gyengült, de az adatokat ez nem érintette. Az adatátvitel 2022-ben valószínűleg meghaladja a 2016-ig tartó összes adatátvitelt, de van egy bökkenő. Nem teljesültek be azok a remények, hogy az internet úgy fejlődik majd, hogy a kormányok azt ne tudják ellenőrizni. A hatóságok akadályozni tudják a határokon átnyúló adatáramlást. A legszigorúbb szabályozás a fejlődő országokban érvényes, amelyek közül a vezetők Kína, Szaúd-Arábia és India.

A „buborékok” deflációja:

Állítólag a buborékok korszakát éljük, és egyes eszközök a buborékok klasszikus jeleit mutatják, legyen szó az árak 12 hónap alatti megduplázódásról vagy a mániákus kereskedésről. Ezek a „buborékok” elérték a kriptovalutákat, a tiszta energiát, a bevétel nélküli technológiai vállalatokat és a Spacs-okat. Az elmúlt egy évben ezek mindegyike 35 százalékkal vagy még többet esett a csúcshoz képest. Ez az a határ, amelyen túl a buborékok már ritkán térnek vissza.

De van egy pozitív dolog is, az ilyen technológiai buborékok gyakran potenciális óriásokat hagynak maguk után.

A kisbefektetők lehűlése:

A lakossági befektetők belerohantak a globális bikapiac 13. évébe, viszont a fellelkesült késői érkezők nagy száma gyakran a buli végét jelzik. Az Egyesült Államoktól Európáig, emberek milliói nyitottak először kereskedési számlát, és sokan vettek fel kölcsönt, hogy őrült tempóban vásároljanak részvényeket. Az ilyen mániák ritkán maradnak fenn.

Ez arra utal, hogy még ha a részvénypiac egésze nincs is veszélyben, valószínűleg a lakossági befektetők legnépszerűbbjei igen.

Fizikai dolgok:

A metaverzum körüli humbug, akár a fizikai gazdaság hanyatlását is hirdethetné, de az árak mást mondanak. Még a digitális bennszülötteknek is szükségük van igazi menedékre. A millenniumi és a Z generáció kereslete is segített felfújni az ingatlanpiacokat 2021-ben. A jövő technológiája nem teszi elavulttá a fizikai erőforrásokat. Az elektromos autók sokkal több rezet használnak fel, mint a benzinesek.

Minden avatár mögött áll egy ember, és a munkaerőhiány még az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörökben is emeli a béreket, mint például a teherautó-vezetés. Korai még rekviemet mondatni a kézzelfogható dolgokért.