Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Megkezdődött a magyar ipari termékek vasúti expressz fuvarozása Budapestről Záhonyon keresztül Kínába, három sikeresen továbbított tesztvonatot követően a Rail Cargo Operator a Rail Cargo Hungariával együttműködésben rendszeresíti a kiemelt árufuvarozási szolgáltatást, a járat 15-20 nap alatt éri el úticélját, Hszian ipari körzetet – közölte a Rail Cargo Hungaria csütörtökön az MTI-vel.
A rakományok főleg Magyarországon gyártott elektrotechnikai berendezésekből, gép- és autó alkatrészekből, háztartási és informatikai berendezésekből – beleértve a gyártási alapanyagokat is –, valamint sporteszközökből és vágószerszámokból állnak.
A közleményben felidézik, hogy a Rail Cargo Group 2020 augusztusa óta hetente közlekedtet importvonatokat Kínából az ukrán-magyar határátkelőn, Záhonyon keresztül Magyarországra. Az 50 darab 40-lábas konténert továbbító irányvonatok a déli Selyemúton Kazahsztánt, Oroszországot, Ukrajnát átszelve érkeznek Budapestre, a Rail Cargo Terminal – BILK-re.
a vonatok ez év augusztusáig több mint 7000 TEU-t fuvaroztak. A pozitív tendenciát folytatva a Rail Cargo Group 2021 végéig a 10 000 TEU-s mérföldkő átlépését tervezi – közölték.
Kína és Magyarország között szoros az együttműködés
„A kínai gazdasági kapcsolatok a Keleti Nyitás programjának meghirdetésével új lendületet kaptak. Az utóbbi évek ennek megfelelően számtalan sikert hoztak Magyarországnak a kínai relációban. A két ország nemzeti bankja valutacsere-megállapodást kötött, export-import bankja hitelkeret-szerződésről és közép-európai befektetési alapról állapodott meg. Kiemelkedő jelentőségű infrastruktúra-fejlesztési projekt a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítése, amely többségben kínai finanszírozásból valósulhat meg. Szintén sikerként könyvelhető el, hogy 2015-től kezdődően újraindult közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között, amelynek köszönhetően 2015-ben közel 40%-os növekedés volt tapasztalható a hazánkba látogató kínai turisták számában.
A politika eredményessége mérhető még a Magyarországon jelen lévő kínai befektetők számában is. Budapesten nyitotta meg a Bank of China (BoC), Kína egyik legnagyobb kereskedelmi bankja közép- és kelet-európai regionális központját, amely egyben a kontinens ötödik Renminbi-klíring központjaként funkcionál. A Wanhua Industrial Group felvásárolva a magyar BorsodChem Zrt. vegyipari vállalatot, létrehozta a világ harmadik legnagyobb izocianát-gyártóját, befektetéseivel pedig Európa legnagyobb kapacitású TDI üzemét. A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül egész Európát Huawei-termékekkel ellátó összeszerelő központot (Huawei Europe Supply Center), illetve Biatorbágyon az európai régiót kiszolgáló logisztikai központot üzemeltet (Huawei Europe Logistic Center). Székesfehérváron hozta létre európai gyártóüzemét a gumiprésgép-gyártás terén tevékenykedő Himile, emellett 2016 során került bővítésre a számítástechnikai eszközöket gyártó Lenovo, valamint a világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfeng magyarországi gyártóüzeme. Joggal említhető továbbá a China BBCA Group Corporation által Szolnokon megalapításra kerülő citromsavgyárának és a kínai BYD Komáromban létrehozásra kerülő első európai elektromos buszgyárának projektje is” – olvasható Magyarország Pekingi Nagykövetségének hivatalos oldalán.
A Záhonyon keresztül továbbított eurázsiai konténervonatok mellett a Malaszewicze-Breszt határátkelőn keresztül közlekedtetett járatok forgalma is fokozatosan erősödik. Tovább élénkül a konténeres árufuvarozás volumene a tengeri útvonalakon is. Az adriai kikötőket, Kopert és Rijekát a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK-kel hetente több importvonatpár köti össze, hasonlóan erősen növekszik a forgalom a görög Pireusz és Budapest között is – ismerteti a Rail Cargo Hungaria.
(Makronóm, MTI, fotó: Jászai Csaba)