A koronavírus-járvány sok munkaadó jutalmazási rendszerére is hatással volt, a dolgozók kisebb arányban részesülnek béren kívüli jutalomban, mint a járványhelyzet előtt; míg 2015-ben a munkavállalók 47 százaléka, 2021-ben már 56 százaléka nyilatkozta, hogy nem jár számára a fizetésen és a cafeterián felüli bónusz – közölte a Profession.hu csütörtökön az MTI-vel.
Az állásportál online, reprezentatív felmérését a 18-69 év közötti internetezők körében végezte, a vizsgálat eredményeit összehasonlították a korábbi, 2015-ös felméréssel.
A közlemény szerint azok a munkavállalók, akik valamilyen formában részesülnek bónuszban, általában csak extra teljesítmény mellett kapnak pénzt jövedelmükön felül. A megkérdezettek 41 százaléka nyilatkozta, hogy magas, 21 százalékuk pedig, hogy kimagasló teljesítmény szükséges a többletjuttatáshoz. A jutalmazásban részesülő munkavállalók 39 százaléka egy havi fizetésének megfelelő vagy annál magasabb, 36 százalékuk ennél alacsonyabb díjat vár, 8 százalékuk pedig valamilyen tárgyi juttatásra számít éves prémiumként.
42 százalékuk örülne kidolgozott jutalékfizetési struktúrának. A válaszadók 12 százaléka elégedetlen munkahelye jutalmazási rendszerével, mindössze 16 százalékuk elégedett és 9 százalékuk szerint nem is szükséges a jutalékfizetési rendszer.
A közlemény idézte Dencső Blankát, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértőjét, aki elmondta, hogy míg 2015-ben a férfiaknak és a fiatalabb dolgozóknak nagyobb arányban volt lehetőségük bónusz megszerzésére, az idei évre a kor és nem helyett sokkal inkább az iskolai végzettség vált a jutalmazás meghatározó szempontjává. A havonta biztosított bónuszban jellemzően az alapfokú végzettséggel rendelkezők részesülnek, míg a felsőfokú végzettségűeknél az évente kifizetett díj a megszokott jutalmazási forma – tette hozzá a szakértő.
(MTI, fotó: Mohai Balázs)
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
Kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete, de nemcsak ez a jó hír a friss adatok szerint.
A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
