A jegybank az alapkamatot 50 bázisponttal, 8 százalékra növelte. A napokban megkérdezett 14 elemző közül 10 számolt azzal, hogy az alapkamat az április óta érvényes 7,5 százalékon marad.
Júniusban a jegybank annak ellenére 7,5 százalékon tartotta az alapkamatot, hogy a fogyasztói áremelkedés 9,5 százalékra nőtt
májusban az áprilisi 8,4 százalékról és az év eleji 6,1 százalékról.
Az azóta ismertetett adatok szerint júniusban a májusival megegyező, 9,5 százalékos inflációt mértek. Havi összevetésben a fogyasztói áremelkedés ugyanakkor 0,2 százalékra lassult júniusban a májusi 1,3 százalékról.
A szakértők épp azért számítottak a kamat szinten tartására, mert úgy vélték, hogy ha a májusi fogyasztói árnövekedés mellett sem emelt kamatot a jegybank júniusban,
akkor a júniusi fogyasztói áremelkedés lassulása mellett biztosan nem fog növelni.
Amiért a jegybank csütörtökön mégis kamatot emelt, annak az volt az oka, hogy a júliusi fogasztói áremelkedés várhatóan ismét gyorsul. A kamatdöntők szerint megerősödött az inflációs nyomás és a csütörtöki kamatemelésnek az volt a célja, hogy 2022-re visszatereljék az inflációt az 5 százalékos célszintre.
A jegybank idén eddig, a csütörtöki döntéssel együtt már háromszor emelt kamatot.
(MTI, fotó: pixabay)