A spanyol gazdaság teljesítménye az első negyedévben 4,2 százalékkal csökkent éves összehasonlításban és 0,4 százalékkal mérséklődött az előző negyedévhez viszonyítva – közölte a spanyol statisztikai hivatal (INE) csütörtöki jelentésében.
A végleges hivatalos értékelésben a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves eredménye némileg kedvezőbb, mint az áprilisban előzetesen becsült 0,5 százalékos negyedéves csökkenés.
Az INE közleményében kifejtette: negyedéves összevetésben az import 1,3 százalékkal, az export 1,4 százalékkal csökkent.
A háztartások fogyasztása 0,6 százalékkal mérséklődött, az ingatlan- és építőipari beruházások 3,2 százalékkal apadtak, míg a vállalati beruházások megtartották növekedésüket, az emelkedés mértéke 1,5 százalék volt a tavalyi utolsó negyedévhez képest.
A termelőágazatok közül egyedül a szolgáltatói szektor erősödött 0,3 százalékkal a január és március közötti időszakban, míg például a mezőgazdaság 2,9 százalékkal, az építőipar 4,3 százalékkal gyengült negyedéves viszonylatban.
Éves összehasonlításban a csökkenés mértéke kisebb, mint a tavalyi utolsó negyedévben, amikor a GDP 8,9 százalékkal zuhant.
Folyó áron számolva a spanyol GDP értéke 3 százalékkal csökkent éves szinten, és 288,2 milliárd eurón állt az idei első negyedévben, 1,7 milliárd euróval elmaradva az előző negyedévtől.
A spanyol központi bank (Banco de Espana) június közepén a korábban jelzett 6 százalékról 6,2 százalékra javította a dél-európai ország idei várható gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését.
A jegybank szerint a javuló járványügyi helyzet, az oltási kampány haladása és a korlátozó intézkedések csökkenése, valamint az Európai Unió helyreállítási alapjából származó, hamarosan megérkező források mind hozzájárulnak az eddig vártnál kedvezőbb eredményhez.
Az Európai Bizottság 5,9 százalékos és 6,8 százalékos bővüléssel számolt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 6,4 előrejelzést közölt 2021-re.
(MTI
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
A reform 2025 májusától lép életbe.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
