A tavaly júniusi csúcs óta csaknem 30 százalékkal, több mint 110 ezerrel csökkent, a gazdasági élet újraindulásával pedig még tovább mérséklődhet a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ahogy a beruházások és a munkahelyek száma növekszik.
Növekvő beruházások, csökkenő munkanélküliség
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca csütörtöki közleménye szerint kiemelte: a következő hónapokban folytatódhat a tartósan 4,5 millió feletti hazai foglalkoztatottság bővülése. A kormány ebben segít a Vállalkozások munkaerő támogatása programmal is, amellyel mostanáig közel 14 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez járult hozzá.
a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) havi adatsora szerint. Összesen közel 28 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest így 55 százalékkal esett vissza. A foglalkoztatók mintegy 23 ezer üres álláshelyet jelentettek be, júniusban összességében több mint 77 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 56 ezer egyelőre betöltetlen maradt – tájékoztatott az ITM.
A közlemény szerint a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredmények válságállónak bizonyultak,
A kormány programjai a koronavírus-járvány kitörése óta több mint 1,6 millió magyar emberen segítettek. A gazdasági élet újraindulásával még tovább nőhet a foglalkoztatás, a munkavállalók iránti kereslet több ágazatban is (szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem, feldolgozóipar, építőipar) kiemelkedő.
Bodó Sándor hozzátette: a kormányzati válságkezelés eredményességét mutatja, hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2021 első negyedévére Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. „A hazai munkahelyeken foglalkoztatottak száma a tavalyi utolsó negyedévhez képest 1,1 százalékkal növekedett, ezzel a negatívba forduló európai átlagot jelentősen felülmúlva az unió éllovasai vagyunk” – mondta az államtitkár.
Bérrobbanás is lehet
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 36 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszakát, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt.
A munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megjegyezte, hogy az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon meglátszik a harmadik hullám hatása. A májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.
Az elsődleges munkaerőpiac növekszik és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával.
ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idén.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába. A foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akár több ezren, akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.
Ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is. Itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akiket más módszertannal a munkanélküliek között tartanánk nyilván. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül, valamivel alatta van. A következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá váltak érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője arra figyelmeztet, hogy a mintavételből következő alacsony pontosság miatt a havi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Havi alapon áprilisban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, és bár éves alapon növekedés történt, ez a bázishatással magyarázható, a foglalkoztatás még nem érte el a 2019-es szintjét. A kedvezőtlen adatot a koronavírus miatt bevezetett korlátozások magyarázzák. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy
A korlátozások enyhítésével ismét a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani, sőt, egy-két hónapon belül a munkaerőhiány is ismét erősödhet, különösen azokban az ágazatokban, ahol a hosszú ideig tartó kényszerű zárvatartás miatt elbocsátásokra volt szükség (turizmus-vendéglátás), ahol a kereslet jelentős növekedése várható (építőipar) vagy ahol az alacsony bérek nem teszik vonzóvá a munkavállalást (oktatás).
Továbbra is növekednek a magyar beruházások
2021 I. negyedévében folytatódott az előző negyedévben elkezdődött növekedés, a fejlesztések volumene 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához, illetve szezonálisan kiigazítva 0,5 százalékkal az előző negyedévhez képest.
írja a KSH. A meghatározó súlyú feldolgozóipari és az infrastrukturális fejlesztések visszafogták, az ingatlanügyletek és a kereskedelmi beruházások növelték a nemzetgazdasági teljesítményt.
2021 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 0,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,9 százalékkal csökkent, a gép- és berendezésberuházásoké 1,5 százalékkal nőtt. A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene meghaladta a Covid19-járvány kitörését megelőző, 2019. IV. negyedévi szintet is – írja a KSH.
Ezen belül a teljesítményérték 53 százalékát képviselő építési beruházásoké 1,0 százalékkal csökkent, a 46 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott ebben az időszakban.
amiben kiugró szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogott fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 31 százalékkal emelkedtek. Miközben az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel megduplázódtak.
Szárnyaló beruházási kedv
A KSH közleménye szerint a legtöbb nemzetgazdasági ágban a beruházások bővültek a tárgyidőszakban. A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések ötödét megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye támogatta leginkább (2,2 százalékponttal) a nemzetgazdasági beruházások I. negyedévi volumennövekedését. A terület beruházási teljesítménye jelentősen, 12 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelkedő növekedésének.
Szintén jelentős mértékben (0,9 százalékponttal) emelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását
Itt számottevően bővültek a kiskereskedelmi üzletek tárgyidőszaki fejlesztései.
A közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ág jelentősen (1,2 százalékponttal) növelte a beruházások volumenét, mivel a terület fejlesztései közel harmadával bővültek, amiben kiemelt szerepet játszottak az árvízvédelemmel kapcsolatos invesztíciók is.
Visszaesések
Ugyanakkor több nemzetgazdasági ág jelentősen mérsékelte a beruházások volumenbővülését. A nemzetgazdasági beruházások 27 százalékát adó, a legnagyobb súlyt képviselő
így ez a terület (3,2 százalékponttal) visszafogta a beruházások volumennövekedését. A legtöbb alágban csökkent a teljesítmény, így a nagy súlyú villamosberendezés-gyártásban és a gumiiparban is.
A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél nagyobb ütemben, 16 százalékkal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. Ez a terület 2,0 százalékponttal csökkentette a beruházások volumenbővülését.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye jelentősen, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének növekedését, írja a KSH.
Változatlanul tart az erőteljes bérdinamika
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére továbbra is alig látni változást a bérek növekedési ütemében. Az erőteljes várakozások ellenére semmilyen lassulás sem látszik a béremelkedésben. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérdinamikában. Amennyiben már jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt a hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal – vélekedett a vezető elemző.
és 4,5 százalékosra becsüli a reálbérnövekedés mértékét. Jövőre pedig 8,5 százalékos lehet a bérnövekedés, de ezen a minimálbér emelésének mértéke még érdemben módosíthat – közölte Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte a bérnövekedések üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest. Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat – például az orvosokat – érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség – jegyzete meg.
Az egyes ágazatok közül a turizmus-vendéglátásban gyorsuló bérnövekedés azt mutatja, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére és
A béremelkedés ütemében az idei évben drasztikus változásra már nem számít a Századvég szakértője, inkább csak kisebb mértékű gyorsulás várható, míg jövőre fennmaradhat vagy akár erősödhet is az eddigi dinamika. Ebben fontos szerepe lehet az állami bérrendezéseknek is, de meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke is – fűzte hozzá Regős Gábor.
Száz hónapja tartó bérnövekedés
A legnehezebb, járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon – értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán megjelent adatait az M1 aktuális csatornán.
a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Bodó Sándor szerint a kedvező adatok azt jelzik, hogy „túl vagyunk a nehezén”. Hozzátette, hogy az adatokat akkor vették fel, amikor – január és április között – a járvány miatti legnehezebb időszakot éltük.
„Az látszik, hogy a gazdaság – mind a versenyszféra, mind a közszféra – nehezen ugyan, de kitartó, szorgalmas munkával, célirányos intézkedésekkel ezt a legnehezebb időszakot átvészelte” – fogalmazott az államtitkár.
Kitért arra is, a versenyszférában 8,7 százalékos bérnövekedés volt, ami azt jelzi, hogy ez a szféra jól teljesített; a közszférában 12,8 százalékos volt a növekedés, ami a kormányzati támogatásoknak is köszönhető – részletezte Bodó Sándor.
Kérdésre elmondta azt is, a legmagasabb a bérek a pénzügyi, a tudományos, a műszaki és a infokommunikációs szektorban voltak. Ugyanakkor jelentős – 35 százalékos – volt a bérnövekedés az egészségügyben is a kormány döntésének köszönhetően – tette hozzá.
Bodó Sándor jelentősnek nevezte a különbséget a szellemi és a fizikai munka után járó bérek között, hiszen az előbbinél az átlag 539 ezer forint, az utóbbinál pedig valamivel több mint 300 ezer forint.
Bérversenyes gazdaság jöhet
A Takarékbank várakozása szerint idén 3,7 százalék körül lehet a munkanélküliség. Az iparági jelek alapján az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a harmadik negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a várakozásoknak megfelelőnek ítélte a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat.
azonban előbb-utóbb ismét egyre hangsúlyosabb lesz a munkaerőhiány. Ez különösen a válság által leginkább érintett ágazatokban lehet számottevő, hiszen a leépített munkaerő sok esetben más ágazatokba áramlott. Egy esetleges negyedik hullám és az ehhez kapcsolódó korlátozások azonban ismét kedvezőtlen helyzetet teremthetnek a munkaerőpiacon – figyelmeztet a Századvég szakértője.
Borítókép: MTI/EPA/Ronald Wittek
Nagy Márton a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács ülésére érkezett a belga fővárosba, ahol a tanácskozást megelőzően angol nyelven adott nyilatkozatot.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
A 2024. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 725 ezer volt, 29 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
Tarlós István idejében a fővárosi önkormányzat vállalkozásbarát módon vezette a várost. Állítsuk vissza ezt a szemléletet!
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
