Jegybank: A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős

Hozzátette: a koronavírus-járvány időszakában is jól működő hitelpiacok adták a válságkezelés egyik legfontosabb támaszát. A hitelállomány dinamikus bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a jegybanki és állami hitelprogramok, valamint a széles körű törlesztési moratórium, amelyet a válságkezelő eszköztár legfontosabb elemének nevezett.

A jelentés készítésekor nem számoltak a moratórium júniust követő meghosszabbításával, a dokumentum az április 30-ig elérhető adatokon alapul - jelezte.

A szektor bőséges likviditással rendelkezik, még egy súlyos sokk esetére is. A likviditásfedezeti ráta 206 százalékra emelkedett az előírt 100 százalékkal szemben. Mindez nemcsak szektorszinten megfelelő, hanem ennek intézményenkénti eloszlása is megnyugvásra ad okot – fejtette ki. A tőkehelyzetről elmondta: a pufferkövetelmények feloldását figyelembe véve a szektor szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a 4 százalékot.

Dancsik Bálint a hitelezésről elmondta: a vállalati hitelállomány 6 százalékkal – azon belül a kkv-hitelek 17 százalékkal bővültek 2021 első negyedévben, mely értékek európai uniós összehasonlításban is magasak. Eközben a lakossági új hitelkibocsátás 15 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakitól, amit a járvány még kevésbé érintett. A jegybank várakozásai szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése, és a hitelezés túlfűtöttségéről ugyanakkor nem lehet beszélni egyik szegmensben sem.

az NPL-ráták ennél alacsonyabbak lesznek – sorolta. A hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága is alacsony, nemzetközi és korábbi válsággal való összehasonlításban is, emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával (adósságfék szabályok) is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon. A hazai bankok 2020-ban mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít – ismertette.

Kitért arra: a jegybank vizsgálata szerint egy 2022 júniusig tartó moratórium esetében a lejárat időpontja az eredetihez képest több mint 3,5 évvel tolódna ki a hitelek több mint felénél. A teljes visszafizetendő összeg pedig a lakáshitelek több mint felénél több mint 10 százalékkal, a személyihitel-adósok esetében több mint 40 százalékkal nő. A magasabb futamidő és a tartozás növekedése kockázatot jelenthet – mutatott rá, ahogy kockázatot jelent a fizetési morál romlása is.

A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe – jelezte. Az MNB adatai szerint a moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztését. A jegybank a moratórium hosszabbításánál fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a törlesztést, és csak azok éljenek az újabb hosszabbítással, akik erre a védőhálóra valóban rászorulnak - összegezte.

(MTI, fotó: Róka László)