Fontos válságkezelési stratégiává vált a cégeknél a piaci pozíciók javítása egy kutatás szerint

Az MTI-hez kedden elküldött elemzésben szereplő adatok a GVI elmúlt három féléves konjunktúrafelvételéből származnak, amelyek során 2891, 3142 és 2790 hazai vállalkozást kérdeztek meg, a három adatfelvétel egybeesett a koronavírus-járvány első, második és harmadik hullámával.

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése, a beruházások lassítása és halasztása, az új termékek, szolgáltatások bevezetése, a beszállítóktól való függőség csökkentése, valamint hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása.

A piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csak a gyors eredményeket ígérő, tűzoltás-jellegű intézkedésekben gondolkodnak, mint a járvány kezdeti időszakában, hanem

– jelezte az intézet.

Idén áprilisban a cégvezetők 19 százaléka egyáltalán nem tapasztalt a koronavírus-járvány miatt negatív hatásokat. Legalább egy negatív tényezőt 81 százalékuk nevezett meg, ez jelentősen alacsonyabb arány a 2020. októberi 92 százaléknál és a 2020. áprilisi 93 százaléknál.

Továbbra is a csökkenő keresletet és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét jelölték meg legtöbbször a válaszadók negatív hatásként, de mindkét negatív tényező jelentősen veszített a súlyából a legutóbbi két adatfelvétel óta.

A járvány hazai vállalkozásokra gyakorolt hatásait vizsgálva megállapítható, hogy a szükséges munkaerő hiánya, a csökkenő export és a megrendelés-állomány külföldi anyavállalat általi csökkentése elsősorban az 50 fő feletti, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta.

A csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása, illetve a rövidített nyitvatartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelem és a szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan.

Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.

mintegy egyötödük esetében nem változott az árbevétel, bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelhetett el 2020-ban. Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele csökkent 2019-hez képest, átlagosan 29 százalékos csökkenést tapasztaltak.

A legnagyobb arányban a 100 milliónál kisebb éves árbevételű, a 10 fő alatti, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint a döntően exportáló vállalatok számoltak be arról, hogy 2020-as árbevételük valamilyen mértékben csökkent.

Az átlagosnál lényegesen nagyobb, 43 százalékos csökkenést könyveltek el a 10 fő alatti vállalkozások, 36 százalékot a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek, 35 százalékot az exporttevékenységet nem folytatók, és 43 százalékot az 50 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások.

Erre az évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A cégek által várt árbevétel-növekedés átlagos mértéke 17 százalékos azoknál a vállalkozásoknál, amelyek növekedésre számítanak.

(MTI)