Lehet, hogy most zuhog az eső, de folyamatosan hosszabbodnak a magyar nyarak

2021. április 13. 15:58

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években vol, derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé kedden.

2021. április 13. 15:58
null

A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológia rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok, köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok megjelenésén keresztül is tapasztalható, olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb.

Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette.

A tél esetében - amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt - egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.

A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.

A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.

Mint írják, nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet, figyelmeztetnek.

Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek.

A cikk szerint az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amelyet megszoktunk és természetesnek veszünk. A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.

Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés.

Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket.

Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik.

A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését is megfigyelték a korábbi tavaszkezdettel összefüggésben, olvasható a cikkben.

(MTI)

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Doglegy
2021. április 19. 16:19
úgy látom egyeseknél már megint minden szar és a mandiner is nyomja ezt a negatív propagandát
Laudaricus
2021. április 19. 16:19
Ezért kellene változtatni jelenlegi beidegződéseinken: az árvizeket nem magas falak közt kellene elvezetni a határig, hanem ki kellene használni a víztöbbletet, és tározókban, pufferterületeken (ártereken) tárolni. Az összes, ártereken épült házat lebontatni, vagy nem vállalni felelősséget, ha víz érné őket. A római parton sem mobil gát kellene, hanem jóval előtte megoldani, hogy fölös víz a földekre mehessen.
h040183
2021. április 19. 15:30
Azt nem mondom meg mióta vagyok a földön, de azt igen, hogy 35 éve van kertünk, amiben valamit termelünk. 35 éve napról napra követjük, hogy mikor lesz eső, ugyanis ahhoz időzítjük a munkát. És mondhatom, hogy utóbbi 10-15 évben nagyon nehéz lett igazodni a szárazsághoz és "esőtlenséghez".
Valodi
2021. április 19. 15:25
dr. Molnár Géza: Éghajlatváltozás, avagy a médián túli valóság "Amikor hevenyészve összeszedtem az utóbbi évtized száz évenkénti valószínűségű időjárási eseményeit, találtam vagy tízet, sok mindenre számítottam, csak arra nem, hogy levelem címzettei kapásból összeszednek kb. ugyanannyit. Ha egy évtized alatt statisztikailag két évezred telik el, akkor ez arra utal, hogy valami nem stimmel, nem a statisztikával, a valósággal. Azaz a körülmények nem jellemezhetőek a múltbeli állapotokkal. Ez a helyzet akkor is elgondolkodtató, ha az események különbözőek. De ha ugyanazok? Nos, természetesen nem ugyanabba a kategóriába eső jelenségekről van szó, de némelyike egy irányba mutat. Vegyük ezt górcső alá, kiindulva a szoros kapcsolatokból. Nos, 2011 aszály, majd 2012, 2013, 2017,2018, 2019, 2020, ez azt jelenti, hogy az évek 70%-ban rendkívüli aszály volt. És van itt még két jelenség, ami szintén ebbe az irányba mutat. 2018 és 2019 tavaszán többször elmaradt a hajnali harmatképződés a Kiskunságon, ellenben por lepte be harmat helyett a gépjárművek szélvédőjét. 2018-ban a jelenség országos volt, ezt ellenőriztem, a következő évben már nem fáradtam ezzel, 2020-ra a jelenség eldurvult és a „porharmatot” porvihar követte. Ez kilenc egy irányba mutató jelenség 10 év alatt. Ami azt illeti, ez sem túl megnyugtató, és akkor elérkezett 2020 májusának első három napja. Hogy mi volt ebben a különös? Azon túl, hogy minden napra jutott egy hidegfront, szinte semmi. Biztos előfordult korábban is, hogy naponta követve egymást három ilyen jelenség is átvonult fölöttünk, mint ahogy korábban az sem lehetett ritka, hogy a frontok, sem a magasban sem a földfelszínen nem okoztak jelentős lehűlést. Ilyen volt már korábban is, valamikor 2018-2019 körül, az alkalomra ugyan nem emlékszem pontosan, csupán az rémlik, hogy a fájdalom, a görcs, a szédülés orvosmeteorológiai szempontból hidegfrontot jelzett, de mikor ezt bizonygattam az orvosomnak, megkérdezte, milyen hidegfront, hát nem hűlt le az idő. De ez a megfigyelés nagyon bizonytalan, fel sem vetettem volna, ha nincs ez a három nap, amely abból a szempontból is furcsa volt, hogy a frontok idején mindössze az ország kb. egy harmadán esett eső. Azaz frontonként az egy tizedén! Persze így nem lehet számolni. Meg minek is. Az eső szint sehol nem érte el a tíz mm-t. Hogy összességében mennyi lehetett az átlaga, még saccolni sem merem. De ez azért roppant kínos, illetve nem is ez, hanem az, hogy ezzel párhuzamosan vízügyi vezetésünk 8 milliárd kemény forintot költött a vízelvezetés javítására, miközben a szerencsétlen sorsú Kiskunság lakói, önerőből néhány tízezer forinttal próbálták ezt ellensúlyozni. Sikerült is némi vízvisszatartó műtárgy sort helyrehozniuk, illetve pár csatornát eltömniük, de mire végeztek épp eltűnt a környékről a víz. Ciki. Sőt nagyon ciki. És akkor nézzük, mit hozhat a jövő! A sor folytatódik, megszakításokkal persze, mint ahogy az elmúlt tíz évben is jöttek nagy esők, némelyik hirtelen jött, s ment, mégis több esőt hozott, mint amennyit a 2000. évben Szeged körül mértek. Aztán volt úgy, hogy a csapadék néhány hónapig kitartott, mint 2013-ban, amikor is hős vízügyeseink megfeszített belvízvédekezésük révén 16 köbkilométernyi vízmennyiséggel járultak hozzá az országból kifolyó vízhez, és a rendkívüli őszi aszály pusztításaihoz. Ha ezeket a mozzanatokat figyelembe vesszük, a legvalószínűbb forgató könyv, hogy a csapadékosabb időszakok vízfeleslegét, a korábbiakhoz hasonló intenzitással vezetjük el, sivataggá varázsolva nem csak a Kiskunságot, de az egész Kárpát-medencét. Eggez kapcsolódóan javaslom, az OVF Márvány utcai székházára kitenni az „Amerikából jöttem, mesterségem címere” gyermekjáték Alábbi aktualizálását. Las Vegasból jöttem, mesterségem címere a sivatag. Ebből mindenki tudhatja egyfelől, itt „kultúrmérnökök” ügyködnek, és egyben az is világos lesz, mit is köszönhetünk nekik. Akad más lehetőség is persze, de ha rajtunk múlik, abból semmi sem lesz. Mert az ország vízgazdálkodásának irányítói legfeljebb abban az esetben tudnának vizet visszatartani, ha egy alapos sörözés után hosszú időn át kerülnék a mellékes helyiségek használatát. Igaz, szerintem akkor sem menne, de ez foltot hagyna a ruhájukon, a jelenlegi szerencsétlenkedésük, csak a becsületükön. És ezt szó szerint kell érteni. Legutóbb ugyanis épp azt bizonygatta néhány megdicsőült vízmérnök, hogy nekik csupán annyi a szerepük és a felelősségük, hogy a megbízást tudásuk legjavát nyújtva teljesítsék. Akár egy bérgyilkos. Kennedyt le kell lőni, ez a megbízás, és ezt a lehető legpontosabban meg kell tenni. Ez a szakma. Ha vizet kell elvezetni a félsivatagból, elvezetjük. Szakmai felelősség, becsület, általános tudás az smafu. Bizony feleim művelői ezt a jobb sorsra érdemes szakmát, vagy hivatást az orvgyilkosság erkölcsi színvonalára züllesztették. A kultúrmérnök jelentése erkölcsi szempontból: bérgyilkos. És ez nem vélemény sajnos tény. Egyelőre csak erkölcsi szempontból, fizikai realitássá majd akkor válik, amikor a tömeges éhínség korszaka ránk köszönt. De félre értés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy naponta tíz, tizenpár ember lesz érintett, mint most a járványban, egy kicsit több. Hogy mennyivel. Hölgyeim és Uraim, ezen akkor gondolkozzanak el, amikor nem tudnak majd enni adni a gyermekeiknek, vagy az unokáiknak. Mert az utolsó patkányt, kutyát, macskát és szomszédot is megették már."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!