Csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

A washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 553 ezerre süllyedt az április 24-vel zárult héten, ami 13 ezerrel kevesebb az egy héttel korábbi 566 ezres értéknél. Elemzők 549 ezret vártak.    

A segélykérelmek számát mérő négyhetes mozgóátlag – amely segít kiszűrni az ideiglenes, egyszeri hatásokat – 44 ezerrel, 611 750-re esett a múlt héten.    

A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma az április 17-vel végződött héten 9 ezerrel, 3,66 millióra nőtt. Elemzők jobb adatra, 3,614 millióra számítottak. A tartósan munkanélküli segélyt kérők számát mérő négyhetes mozgóátlag 23 250-nel, 3,684 millióra esett.    

Összességében több mint 16,5 millió ember részesült valamilyen típusú munkanélküliségi támogatásban az április 10-ével zárult héten, több mint 845 ezerrel kevesebb mint egy héttel korábban. Nagyjából egyharmaduk a meghosszabbított szövetségi programok révén jutott jövedelemhez, ami azt jelenti, hogy ők már legalább hat hónapja munkanélküliek.    

Tavaly március óta már a harmadik egymást követő héten állt 600 ezer alatt az új segélykérők száma, de még mindig messze meghaladja a 200 ezer és 250 ezer közötti értéket, amelyet egy egészséges munkaerőpiaccal összhangban állónak tekintenek elemzők. A világjárvány idején mért csúcshoz, a tavaly március végi 6,867 millióhoz  viszonyítva azonban több mint 90 százalékkal csökkent a kérelmek száma.    

A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság idején 8,7 millió álláshely szűnt meg, és 665 ezren tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők heti száma.    

Az amerikai gazdaság újult erővel lábal ki a pandémiás válságból: emelkednek a fogyasztók kiadásai, tovább erősödik a feldolgozóipar, a munkaadók pedig bővítik a létszámot. Márciusban 916 ezer új munkahelyet teremtettek, tavaly augusztus óta a legtöbbet. A munkanélküliségi ráta 6,2 százalékról 6 százalékra csökkent, ami kevesebb mint fele a járvány csúcsán mért 14,8 százaléknak.    

A bruttó hazai termék szezonális kiigazítással számolva 6,4 százalékos évesített ütemben nőtt január-márciusban. Ez a második legerősebb ütem 2003 harmadik negyedéve óta, ezt csak a tavalyi harmadik negyedév múlja felül, amikor a koronavírus-járvány első brutális hullámát követő felpattanás 33,4 százalékos rekordnagyságú növekedést eredményezett.    

A járvány és a megfékezését célzó intézkedések tavaly márciusban minden átmenet nélkül vetettek véget a foglalkoztatottság rekordhosszú, 113 hónapig tartó növekedésének. Márciusban és áprilisban több mint 22,3 millió munkahely szűnt meg, ennek több mint 60 százalékát, 13,5 milliót sikerült azóta visszaállítani. A kongresszus költségvetési hivatala úgy becsüli, hogy a foglalkoztatottság 2024-re állhat vissza a járvány előtti szintre.

(MTI, fotó: pixabay)