A magyar dolgozók nagyobb áldozatokra is készek a munkájuk megőrzéséért

Az 1200 ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérése alapján képzett BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási index 70 pont lett, ami egy százalékponttal magasabb az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is. Az index stabilitását a motiváció és az újbóli elhelyezkedés esélyének kedvezőbb megítélése biztosította a negatív munkaerőpiaci helyzetben, írták.

A stabilitási index azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget.

A közlemény szerint 22 százalékponttal, 46 százalékra emelkedett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is elvállalnának, illetve 32 százalékról, 53 százalékra azoké, akik ugyanannyiért többet is dolgoznának.

A negyedik negyedéves jelentés szerint a munkavállalók kevésbé érzik biztosnak pozíciójukat: ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, a 2020 decemberében regisztrált 77 pont 14, illetve 15 ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékektől. Csökkenést tapasztaltak annál a kérdésnél is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 72 százalékról 60 százalékra esett azoknak az optimistáknak az aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a 60 százalékos érték az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos emelkedést mutat, ami érdemi javulásnak tekinthető.

A közlemény szerint 2019 óta nem történt jelentős változás abban sem, hogy a dolgozók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 55 pont az előző év azonos időszakában 56, 2018-ban pedig 52 pont volt.

A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a tavaly év végi adatok alátámasztják, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számolnak, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy a nyári és őszi időszakkal összevetve további romlást nem tapasztaltak a saját helyzetük megítélésénél.

A vezérigazgató szerint egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma érdemben változtat-e majd a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon.

(MTI)