Mérsékeltebb, 6 százalékos idei GDP-csökkenést vár a GKI

A GKI idei negyedik előrejelzésében azt írta: a 4. negyedévi visszaesés oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása.

A gazdaságkutató intézet nem változtatott ugyanakkor azon a szeptemberben is várt, „W” vonalvezetésű trend előrejelzésén, hogy a nagy második negyedévi visszaesés és a harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést valószínűsít.

Abban általános az egyetértés a GKI szerint, hogy a tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság, az intézet 2021-re 3,7 százalékos bővülést vár. (Az EU prognózisa 4 százalékos, az OECD-é csak 2,6 százalékos növekedéssel számol.)

A magyar kormány a fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Nem került sor koherens válságkezelő program meghirdetésére, a nyilvánvalóan elavult idei és jövő évi költségvetés módosítására – írták. Magyarország részesedése az EU válságkezelő alapjából közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel. Az előbbi fedezetét szolgáló hosszú távú EU-hitelfelvétel kisebb felét 2027 után azonban várhatóan finanszírozni kell – tette hozzá a GKI.

Magyarországon a negyedik negyedévben különösen a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar szenvedi meg a járvány okozta korlátozások hatását, de a kereslet csökkenése szinte minden ágazatot érinthet.

a GKI szerint.

A GKI 2020-ban a fogyasztás 2,5 százalékos csökkenésével, míg 2021-ben 3 százalék körüli bővülésével számol, a bruttó keresetek 4-5 százalékos emelkedését, a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetését és a fogyasztói bizalom javulását is feltételezve, a közelgő országgyűlési választásokra is tekintettel.

A járvány miatt idén a beruházások a GDP-nél is gyorsabban, 10 százalékkal esnek vissza, 2021-ben 4 százalékos beruházás-növekedés várható. Bár jelentős volumenű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeni kereslet bizonytalansága miatt sok cég elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Középtávon

különösen az akkumulátor és az elektromos motorok területén – írták.

Az ipari termelés az idei 8 százalékos visszaesés után 2021-ben 4-5 százalékkal, 2022-ben 7-8 százalékkal bővülhet. A GKI szerint az építőipari termelés idén valamivel 10 százalék felett csökkenhet, jövőre 5 százalék növekedés várható. Idén a mezőgazdasági GDP 2 százalékos csökkenése várható, a 2021. évi szint nagyrészt az időjárás függvénye lesz.

A kiskereskedelmi forgalom 2020-ban jó esetben stagnál, 2021-ben 2-3 százalékkal bővülhet, azon belül az online kereskedelem bővülése messze átlag feletti lesz, 2020-ban 30 százalék körüli, de jövőre feltehetőleg lassul. A turizmus-szektor a járvány egyik fő vesztese, jövőre is csak részleges javulás remélhető. Idén az áruszállítás volumenében és teljesítményében is 10 százalék körüli visszaesés várható, melyen belül a legnagyobb csökkenést a csővezetékes és a közúti szállítási ágazat szenvedi el.

A telekom egyike azon kevés ágazatnak a GKI szerint, mely 2020-ban is növekedésre volt képes, (4 százalék), míg jövőre 4-5 százalék körül bővülhet. A lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások részben a bejelentett intézkedések hatására enyhén élénkültek. A GKI idén 17-18 ezer, 2021-ben 15-17 ezer lakás átadására számít.

A külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg az idei 4,5 milliárd euró után 2021-ben 4,5-5,0 milliárd euró körül alakul, a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege pedig az idei 5 milliárd euró közeli értékről jövőre a járvány enyhülésével 6 milliárd euró közelébe emelkedhet, de még messze el fog maradni a 2019-es 8,8 milliárd eurótól.

Idén a folyó fizetési mérleg hiánya 1,5 milliárd euróra emelkedhet, és a 3 milliárd euró körüli EU-transzfer beáramlása okán a finanszírozási képesség 1,5 milliárd körül alakulhat. 2021-ben a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak ezen, ugyanakkor a jövedelmek deficitje emelkedhet, így végeredményben a 2020. évihez hasonló összeg várható.

Az államháztartás idei pénzforgalmi hiánya mintegy tízszerese lesz a költségvetési törvényben előirányzottnak, a GDP-arányos deficit 9 százalék, az államadósság 78 százalék körül lesz. Jövőre a hiány alig, a GDP mintegy 7 százalékára csökken. A GDP-arányos államadósság 2021-ben azonban érdemben meghaladja a 80 százalékot, amivel az eddigi, 2011-es csúcsa fölé kerülhet.

Az MNB idén is folytatta, és várhatóan 2021-22-ben is tartja laza monetáris politikáját. A 0,6 százalékos alapkamat várhatóan nem változik, az infláció magas marad, lassulása valószínűtlen, a forint árfolyama tovább gyengül.

Jövőre a GKI az ideihez hasonló, 3,5 százalék körüli inflációt vár. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, idén éves átlagban 351 forintos árfolyam várható, 2021-ben 360 forintos (esetleg ennél is kissé gyengébb) éves átlagos árfolyam kialakulása valószínű az előrejelzés szerint.

(MTI)