Lelassultak a Románia felé irányuló magyar befektetések?

 Szabó Zsolt, a befektetési és felvásárlási tanácsadással foglalkozó, nemzetközi CFI csoport helyi irodájának szenior tanácsadója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Románia uniós csatlakozásának évében,

valamilyen mértékben. Ez azt jelenti, hogy

érdemben elmaradva például a nyelvi kapcsolódással nem rendelkező Csehország mögött.

A közleményben hangsúlyozzák, Románia egyes területein, és szektoraiban még komoly fejlesztési lehetőségek vannak, például az élelmiszerellátási láncban, a gabona feldolgozásával foglalkozó üzemekben, bioetanol- vagy keményítőgyárakban. A román piacon alig gyártanak gyógyszer- és vegyipari alapanyagokat, táplálékkiegészítőket, sok helyen akadozik a hulladékfeldolgozás, nagy az igény építőipari alapanyagokra, acélipari termékekre.

A tanácsadó cég arra hívja fel a figyelmet, hogy Románia 20 milliós piac, Magyarországgal azonos hitelminősítésű, természeti erőforrásokban gazdag EU-tagország, ahol az egy főre jutó vásárlóerő gyakorlatilag nem marad el a magyarországitól. További előny lehet, hogy nincs iparűzési adó, alacsonyabb az áfaszint, mint Magyarországon, az osztalékadó pedig 5 százalék, de az uniós anyavállalat nulla százalékkal tudja a profitját kivenni. A magyar befektetők számára Románia magyarlakta részein nincs, más területein pedig gyorsan áthidalható a nyelvi probléma, és a magyar viszonyokhoz képest általában könnyebb a magasan képzett munkaerő toborzása – írják a közleményben.

A közleményben ismertetik, hogy a Román Nemzeti Bank adatai szerint az országban mintegy 2 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre külföldi cégek 2020 első 9 hónapjában. Bár az országba érkező külföldi működőtőke befektetés (FDI) mértéke a világjárvány miatt az év első 9 hónapjában 56 százalékkal csökkent a 2019-es szinthez képest, ezzel együtt is igaz, hogy az ország a 2007-es uniós csatlakozása óta az egyik legnépszerűbb európai befektetési célpont.

(MTI)