Kutatás: Élesedő versenyre és bizonytalanságra számítanak a munkaerőpiacon a munkavállalók

A harmadik negyedéves jelentés szerint a koronavírus-járvány hatásai ellenére a megkérdezettek kedvezőbben ítélték meg a munkaszerzési lehetőségeiket, ez az érték 59 pontra nőtt a tavaly azonos időszaki 54, és a 2018-as 56 pontról. Ugyanakkor tartósnak bizonyulhat a meglévő pozció biztonságát tükröző mutató, ez az előző negyedévhez képest még egy pontot, az előző év hasonló időszakához képest pedig csaknem 20 pontot esett, így a jelenlegi 73 pont a négy-öt évvel ezelőtti értékeket idézi – jelezték a közleményben.

A munkahely fennmaradásának megítélésekor 85 pontot ért el az index, míg 2017-ben 93, egy évvel később 92, tavaly pedig 94 pontot mértek az év hasonló időszakában a kutatás elemzői. A tavaly őszi 81-ről, valamint az idén júniusi 72-ről 71 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük.

Szintén radikális csökkenést tapasztaltak annak megítélésében is, hogy a válaszadó mennyi ideig látja biztosnak a pozícióját munkahelyén. Az egy évvel ezelőtti 79 százalékkal szemben már csak a válaszadók 52 százaléka optimista annyira, hogy több mint öt évre biztosnak lássa a munkahelyét, ami még a nyári 55 százalékhoz képest is enyhe esés.

A kutatás szerint ugrásszerűen megnőtt a munkahely megtartása iránti motiváció, az ezt mérő mutatószám 2019 őszéhez képest 22 ponttal ugrott meg. A mostani 58 pontos érték csak kissé marad el a rekordmagasnak számító nyári 60 ponttól.

Az előző év azonos időszakához képest csaknem két és félszer annyian lennének hajlandóak a saját költségükön továbbképezni magukat, a tavaly őszi 30-ról 72 százalékra ugrott arányuk. A válaszadók 68 százaléka lenne hajlandó a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami 21 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. Emellett további 14 százalékpontot, 46 százalékra emelkedett egy év alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni, illetve 38-ról 48 százalékra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának.

A közleményben kiemelték: a hónapok óta tartó negatív munkaerő-piaci tendenciák ellenére októberben is változatlanul magas volt a munkavállalói bizalmi index. A BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási indexe alapján a 69 pontos érték továbbra is alapvetően optimista hozzáállást mutat a hazai munkavállalók körében. A munkavállalói bizalmi index stabilitása az előző negyedévhez hasonlóan most is a motivációs elemnek és az újbóli elhelyezkedési esélyek kedvezőbb megítélésének köszönhető.

Az adatok szerint az nem változott, hogy az átlagnál jobban bíznak a munkahelyükben az érettségivel és diplomával rendelkezők, valamint a Nyugat- és Közép-Magyarországon élők. Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható, a nők körében 69, a férfiaknál 70 pontot mértek.

Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója a közleményben jelezte: az adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar munkavállalók általánosságban elhúzódó válságra számítanak. A novemberben bevezetett járványügyi intézkedések munkaerőpiacra gyakorolt hatásai csak hónapok múlva lesznek realizálhatók, de az már most látható, hogy a munkavállalók élesedő versenyhelyzettel számolnak – tette hozzá.

A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben hozta létre a munkaerőpiaci stabilitási indexet, amellyel a munkaerőpiac stabilitását mérik a munkavállalók szemszögéből. Az index 1200 ember személyes megkérdezésén alapul, a minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

(MTI)