A GHV felidézte, hogy a francia tulajdonú áruházlánc
egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak azért, hogy termékeik bekerülhessenek árukészletébe.
A közlemény szerint az ügy még 2015-re nyúlik vissza, amikor a versenyhivatal megállapította, hogy az Auchan Magyarország Kft. megsértette a kereskedelmi törvényt, mivel a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől forgalomtól független, utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe.
A jogi szabályozás tiltja a hasonló díjak kiszabását, emellett a kereskedők nem szabhatnak ki díjat a beszállító által nem igényelt szolgáltatásért sem.
Több bírósági jogorvoslati fórumot követően az ügy a Kúria elé került, amely fenntartotta a GVH határozatát. Az ügy ezzel végleg lezárult, a versenyhatóság döntése jogerőssé vált – hangsúlyozta a versenyhivatal.
A hivatal 1 milliárd 61 millió forint bírságot szabott ki az áruházláncra, ez idáig Magyarországon a legmagasabb összeg, amelyet a versenyhatóság a kereskedelmi törvény alkalmazásának körében kirótt – jelezte a GHV, hozzátéve, hogy az általuk kiszabott bírságok Magyarország központi költségvetésébe kerülnek.
Ahogy korábban a Spar azonos típusú jogsértése esetében, a Kúria az Auchan ügyében is megerősítette, hogy a magyar jogszabályokkal ellentétes, ha
a jelentős piaci erővel rendelkező áruházlánc olyan szolgáltatásért követel egyoldalúan többletdíjat a beszállítótól, ami mögött nincs valós ellenszolgáltatás
– hívta fel a figyelmet a versenyhatóság.
A GVH a bírósági megerősítés fényében tovább folytatja a magyarországi kiskereskedelmi piacon a hazai beszállítókkal szembeni visszaélések feltárását és visszaszorítását, és fellép védelmükben a nagy áruházláncokkal szemben – áll a közleményben.
A hazai kiskereskedelmi láncok döntően külföldi tulajdonúak (nyugatabbra, például Franciaországban épp ellentétes a piaci helyzetkép). A jelentős piaci erővel bíró multicégek bizonyos értelemben a piaci kapcsolatok, a piachoz való hozzáférés kapuőrei – így külföldi cégeken is múlhat, hogy a magyar termék eljut-e (és milyen feltételekkel) a magyar fogyasztóhoz.
(MTI, Makronóm)