A koronavírus-járvány második hulláma és a szezonális hatások egyszerre okozzák, hogy őszre megfordult a munkaerőpiac korábbi kedvező alakulása – állapították meg a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint szeptemberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 482 ezer volt, ami az előző havihoz képest 32 ezerrel, tavaly szeptemberhez képest 24 ezerrel kevesebb. A munkanélküliek átlagos létszáma a harmadik negyedévben 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt. A munkanélküliek száma 46 ezerrel, a ráta 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 37 ezerrel, 222 ezerre nőtt a munkanélküliek száma.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította, hogy a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a magyar munkaerőpiac, sikerült ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkednie, de a járvány második hullámának hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják ezt a trendet, aminek minimális jele látszik már a szeptemberi adaton. A Takarékbank becslése szerint idén 4,2 százalékos lehet a munkanélküliség, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában. A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektor továbbra is a rendezvényszervezés, a turizmus-vendéglátás, ahol szigorúbb előírások vannak érvényben, így gyengébb maradhat a munkaerő-kereslet, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat – írta Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy kisebb részben a második hullám megjelenése, nagyobb részben szezonális hatások miatt szeptemberben megállt a foglalkoztatás emelkedése, sőt, az előző hónaphoz képest romlás tapasztalható. A második hullám okozta bizonytalanág és az esetleges korlátozásoktól való félelem rontja a munkaerőpiaci helyzetet: a vállalkozások nem szívesen vesznek fel ilyen bizonytalan helyzetben új munkavállalókat – vélekedett.
Ugyanakkor az is elmondható, hogy a munkanélküliség nem növekedett jelentősen, és így a közfoglalkoztatás felpörgetése is egyelőre elmaradt. A munkaerőpiaci helyzet hosszabb távú javításához szükséges a szakképzés javítása, illetve a felsőoktatásban való részvétel emelése, tette hozzá.
(MTI)
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
Ha volt barátnője régóta zsarolja vagy fenyegeti, akkor miért nem állt elő ezzel korábban? – tette fel a kérdést Deák Dániel. Kiszelly Zoltán pedig azt vetette fel: a bizonytalanok számára kérdésként merülhet fel, hogyan lehet rábízni az országot egy ilyen emberre.
Kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete, de nemcsak ez a jó hír a friss adatok szerint.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
