Kína szankciókkal sújtja a tajvani fegyvereladásban részt vevő amerikai cégeket, jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.
A szankciók egyebek mellett a Boeing és a Lockheed Martin repülőgépgyártókra, valamint a Raytheon védelmi- és légiberendezés-gyártóra vonatkoznak.
A szóvivő hozzátette: szankcionálni fogják a fegyvereladáshoz számottevően hozzájáruló más amerikai entitásokat és magánszemélyeket is.
Peking már a múlt héten kilátásba helyezte, hogy az ország nemzeti érdekeinek védelmében megteszi a szükséges lépéseket, illetve tiltakozását fejezte ki a fegyvereladás terve ellen. Felszólította továbbá az amerikai vezetést, hogy szakítsa meg katonai kapcsolatait Tajvannal.
Washington október 21-én hagyta jóvá azt a tervet, amely alapján az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár értékben adna el rakétákat, manőverező robotrepülőgépeket és tüzérségi fegyvereket Tajvannak.
Az egyre feszültebb amerikai-kínai kapcsolatok kereszttüzében az elmúlt hónapokban két magas rangú amerikai tisztségviselő – Alex Azar egészségügyi miniszter és Keith Krach gazdaságfejlesztésért felelős külügyi államtitkár – látogatott a Kína által sajátjának tekintett szigetre, Peking heves ellenkezését váltva ki. Az amerikai kormány 41 évvel ezelőtt azért szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait a tajvani vezetéssel, hogy az ne álljon a Kínai Népköztársasággal folytatott kapcsolatai útjába, de azóta is igyekszik nem hivatalos eszközökkel támogatni Tajvan status quojának fenntartását.
Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven elnök vezette kormány elutasította az egy-Kína elvét magában foglaló 1992-es egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapjának tekint. A kínai kormány azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
