Rontotta a magyar gazdaságra vonatkozó idei és jövő évi előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az őszi világgazdasági prognózisában.
Az IMF honlapján kedden közzétett, Világgazdasági kilátások, 2020 október (World Economic Outlook, October 2020) című tanulmány szerint Magyarország hazai összterméke (GDP) idén 6,1 százalékkal csökkenhet, jövőre viszont 3,9 százalékkal bővülhet.
Áprilisban közölt prognózisában a valutaalap még azzal számolt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye idén 3,1 százalékkal eshet vissza, jövőre viszont 4,2 százalékkal növekedhet.
Tavaly 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Legutóbb 2012-ben csökkent a GDP, mégpedig másfél százalékkal.
Az IMF legfrissebb, az áprilisi adatokat aktualizáló októberi prognózisa szerint az éves átlagos infláció a tavalyi 3,4 százalék után idén 3,6 százalékra emelkedhet Magyarországon, jövőre viszont mérséklődik, 3,4 százalékra. A fogyasztói árak emelkedésének ütemét az idei évre 0,3 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal emelték meg áprilishoz képest.
A folyó fizetési mérlegben jóval nagyobb GDP-arányos hiányra számítanak a valutaalap elemzői. A friss előrejelzés szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 0,8 százalék után idén a GDP 1,6 százalékára, jövőre pedig 0,9 százalékára rúghat. Az áprilisi prognózisban az idei évre 0,1 százalékos, 2021-re pedig 0,6 százalékos deficitet jósoltak. A két előrejelzés közötti különbség az idei év esetében 1,5 százalékpont, 2021-re pedig 0,3 százalékpont.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,4 százalék után idén 6,1 százalékra kúszhat fel, jövőre viszont 4,7 százalékra mérséklődhet. Mindkét időhorizonton jelentősen rontották a prognózist, mivel áprilisban még 5,4 százalékos munkanélküliségi rátával számoltak az idei évre, 2021-re pedig 4,0 százalékot jeleztek előre.
Az IMF elemzői 2025-re 2,6 százalékos GDP-növekedésre számítanak Magyarországon, az éves átlagos inflációt 3,0 százalékra, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiányát pedig 0,5 százalékra várják.
A magyar Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint idén 5-6 százalékkal zsugorodik a GDP, amihez 7-9 százalékos költségvetési hiány társulhat, az államadósság pedig az év eleji 66 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet. Varga Mihály pénzügyminiszter várakozásai szerint csak 2022 első fél évében tud visszatérni a magyar gazdaság a 2019-es szintre.
A Magyar Nemzeti Bank azzal számol, hogy a gazdaság teljesítménye 5,1-6,8 százalék közötti mértékben eshet vissza az idén, amit jövőre 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. A költségvetési hiány a GDP 7-7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Az MNB szerint a gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
Golovin Vlagyimir szerint a több rutin és a jobb csapat győzött a norvégok elleni elődöntőben az Európa-bajnokságon.
