Lassult a munkanélküliség növekedése Németországban, az áprilisi 308 ezer után májusban 169 ezren veszítették el az állásukat a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) szerdán közölt adatai szerint.
A regisztrált munkanélküliek száma így 2,813 millióra, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal 6,1 százalékra emelkedett.
A munkaerőpiac a koronavírus-világjárvány miatt továbbra is erős nyomás alatt van, de a helyzet nem romlik annyira drámai ütemben, mint áprilisban. Ezt jelzi az is, hogy a munkaadók az áprilisi 10,1 millió után 1,06 millió dolgozót jelentettek be előzetesen rövidített munkaidőre, mondta Detlef Scheele, a BA elnöke a szervezet nürnbergi központjában tartott tájékoztatóján.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott 33,6 millió ember nagyjából egyharmadát fenyegeti, hogy a járvány miatt kevesebb bérért, rövidített munkaidőben kell dolgoznia. Azonban az előzetes bejelentés nem jelenti feltétlenül azt, hogy át is állítják a dolgozókat rövidített munkaidőre, és remélhetőleg nem igazolódik be a müncheni ifo gazdaságkutató intézet becslése, amely szerint 7,3 millió dolgozó esetében történt meg az átállás, fejtette ki a BA vezetője.
Tényadatok az április-májusi időszakról még nincsenek, mert a munkaadók az előzetes bejelentés után tovább működtetik vállalkozásukat, és az üzletmenet alakulásától függően később döntik el, hogy mennyi embert állítanak át rövidített munkaidőre. Mindenesetre a legutóbbi, márciusi adatok jelentős emelkedést jeleznek előre. Akkor már 2,02 millióan dolgoztak ebben a foglalkoztatási formában, ami jóval több, mint a legutóbbi válság legsúlyosabb időszakában, 2009 tavaszán regisztrált 1,4 millió.
A rövidített munkaidőben a főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít saját forrásból.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
Egy májusi törvénymódosítással bevezették azt is, hogy a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.
A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.
A 83,1 milliós Németországban 2019-ben éves átlagban 45 millióan voltak munkaviszonyban, a foglalkoztatási arány 75,9 százalékos volt.
(MTI)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Szombaton reggel, a Duna Arénában véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó pályafutása.
