Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Boris Johnson brit miniszterelnök kizárta vasárnap megjelent nyilatkozatában annak a lehetőségét, hogy kormánya a 2008-2009-es globális pénzügyi válság utáni költségvetési megszorításokhoz hasonló szigorításokat alkalmazzon a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére.
Johnson a Mail on Sunday című vasárnapi brit konzervatív tömeglapnak adott interjúban úgy fogalmazott: ha a Covid-19-járvány villámcsapás volt,
a gazdasági következmények mennydörgése még csak most következik.
A konzervatív párti kormányfő szerint azonban Nagy-Britannia erre készen áll.
Johnson, aki kedden tart beszédet a kormány gazdasági válságkezelő terveiről, a vasárnap megjelent interjúban – egyelőre részletek nélkül – nagyszabású infrastrukturális programokra tett utalást. Kijelentette: a járvány hatalmas sokkhatásként érte a brit gazdaságot, de
a kormány építkezésekkel akarja visszavezetni az országot az egészséges gazdasági fejlődéshez.
Hozzátette: teljesen kizárt, hogy Nagy-Britannia visszatérjen a megszorítások tíz évvel ezelőtt alkalmazott válságkezelő gyakorlatához.
A 2010-ben hatalomra került konzervatív párti brit kormány a hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékának megfelelő – békeidőben példátlan – államháztartási hiányt vett át munkáspárti elődjétől a 2008-2009-es pénzügyi válság idején végrehajtott hatalmas bankmentő költségvetési tőkeinjekciók örökségeként.
Ezután radikális költségvetési konszolidációs program kezdődött, amelynek távlati céljai között szerepelt, hogy a 2020-2021-es – vagyis a jelenlegi – pénzügyi évtől kezdve minden évben többlettel zárjon a brit államháztartás.
A koronavírus-járvány azonban már az eddig nyilvánosságra került adatok szerint is sokkal súlyosabb recessziót okozott a brit gazdaságban, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válság, és a reálgazdasági károk enyhítését célzó intézkedések az előrejelzések szerint példátlan mértékben emelik a közfinanszírozási terheket.
A brit statisztikai hivatal (ONS) számításai szerint a brit hazai össztermék áprilisban, a járvány megfékezését célzó korlátozások elrendelése utáni első teljes hónapban 20,4 százalékkal zuhant havi összevetésben.
A brit gazdaság még soha nem élt át az áprilisi GDP-visszaeséshez mérhető havi zuhanást.
Az ONS kiemelte, hogy a GDP-érték áprilisban a koronavírus-járvány előtt mért eddigi legnagyobb havi visszaesésnek csaknem a tízszeresével csökkent.
Mindeközben – csaknem hat évtizede először – 100 százalék fölé emelkedett a GDP-arányos brit államadósság-ráta, mindenekelőtt a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló, rendkívüli mértékben megnövekedett állampapír-kibocsátások miatt.
A statisztikai hivatal minapi adatismertetése szerint május végén a nettó államadósság-ráta az éves brit GDP-érték 100,9 százaléka volt.
Az 1963 márciusában véget ért pénzügyi év óta most először lépték át a hazai össztermék értékét az államadósság-kötelezettségek Nagy-Britanniában.
Az ONS azt valószínűsíti, hogy a 2020-2021-es pénzügyi évben a brit államháztartás teljes hitelpiaci finanszírozási igénye elérheti a 298,4 milliárd fontot (117 ezer milliárd forint).
Ez hozzávetőleg az ötszöröse lenne a márciusban zárult 2019-2020-as teljes pénzügyi év hiteligényének, és jóval 10 százalék feletti GDP-arányos brit államháztartási hiánynak felelne meg.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.