Rendkívüli idők: egyszerre szigorít és lazít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát kedden, miközben módosított néhány a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt – közölte a jegybank kedden. A jegybank elnöke ezzel egyidőben sajtótájékoztatón jelentette be:

ez eléri az idei várható GDP 6 százalékát. Többek között kedvezőbb feltételekkel újraindul a növekedési hitelprogram (nhp) és folytatódik a növekedési kötvényprogram (nkp), bővülnek a bankok finanszírozási lehetőségei, és nem utolsó sorban 250 milliárd forint osztalékot fizet be a jegybank a költségvetésnek – ismertette Matolcsy György jegybankelnök.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője azt hangsúlyozta: szigorítást és lazítást egyszerre eredményeznek a keddi jegybanki döntések, a kamatfolyosó szimmetriájának visszaállítása monetáris szigorításnak tudható be, ugyanakkor a bejelentett eszközvásárlási program lazító irányba tett lépés.

Az új nhp-val

ugyanakkor a többlet pénzmennyiséget sterilizálják, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges – tette hozzá az elemző.  

Kiemelte még az eszközvásárlási program indítását, amellyel a másodlagos piacon állampapírok és jelzáloglevelek vásárlását kezdi meg a jegybank.

A forint árfolyama elsősorban a hitelkamatok emelésére reagált – jegyezte meg Varga Zoltán, kiemelve: az euró-forint árfolyam ennek hatására törte át a 360-as támaszt, a következő újabb támasz technikailag 356-nál adódik.

Az MNB intézkedéseivel egyszerre három célt tűzött ki maga elé: segíti a kormányzatot a gazdaság újraindítását célzó munkájában, hozzájárul a forint árfolyamának stabilizálásához, és módosította eszköztárát a rugalmas alkalmazkodás érdekében. Ez utóbbi azt jelenti, hogy swapállományát hétről hétre az eddiginél rugalmasabban alakíthatja az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében – jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.

A forint árfolyamának stabilizálódását szerinte is elsősorban az egynapos hitelkamatok 95 bázispontos emelése segíti, amivel a bankközi kamatok további növekedésére nyílik mód.

Az is a stabilitás felé hat, hogy a jegybank a nagy külföldi jegybankokhoz hasonlóan eszközvásárlási programot indít, illetve kibővíti növekedési hitelprogramját, amellyel a vállalkozások olcsón juthatnak forráshoz, így segítve beruházásaikat, illetve az átmeneti nehezebb periódus túlélését – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a jegybanki lépések érdemben kiegészítik a kormány által bejelentett 2000 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és 500 milliárd forint értékű állami garanciát.

Kiemelte, hogy az egyhetes betéti eszköz kamata változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a monetáris tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát pedig hetente az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank. A monetáris politikai eszköztár átalakításával az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, így rugalmasan és gyorsan reagálva adhat célzott választ a pénzpiaci kihívásokra – jegyezte meg az elemző.

Kiemelte azt is, hogy a forint árfolyama úgy ugrott azonnal a kamatemelésekre, hogy közben az MNB érdemi mennyiségi lazítást is bejelentett.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jegybanki döntéseket kommentálva úgy fogalmazott: a monetáris politikai eszközök módosításával

akár felfelé, akár lefelé, amivel például a forint árfolyamát közelebb lehet hozni a régiós devizák mozgásához.

„Ez a lépés az egyik leglényegesebb döntés. Ugyanis az MNB ezzel kinyitotta a kaput, azaz lehetősége van arra, hogy akár 1,85 százalékos szintig emelje a kamatot. Ugyanígy csökkentheti is azt a jövőben. A döntés azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag bevezette a heti kamatdöntést. Minden héten az egyhetes betéti  tenderek előtt dönt majd a jegybank azok kamatszintjéről, majd utána a beérkező ajánlatok alapján arról, hogy ezen a kamaton mekkora összeget fogad be” – mondta a K&H Bank vezető elemzője.

Hozzátette: azzal, hogy felfelé nyitotta meg a kaput az MNB, valószínű, hogy

Fontosnak nevezte azt is, hogy a külföldi jegybankok gyakorlatának megfelelő eszközvásárlási programmal az MNB gátat szabhat az állampapírok hozamemelkedésének – tette hozzá.

Értékelése szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a bankrendszer likviditásának biztosítása érdekében hozott új intézkedések „lényeges változásokat jelentenek a monetáris politikában.”

(MTI)