Kedvező jel, hogy idén is erős maradhat a gazdaság egyik alappillére

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint  6,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2019-ben az előző évi 6,7 százalék után.  

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva elmondta: a múlt év egészében a várakozásoknak megfelelő növekedést mutatott a kiskereskedelmi forgalom. A növekedés motorját a tartós fogyasztási cikkeket, például háztartási gépeket is magában foglaló nem élelmiszer kategória adta.

Nagy változás az idén sem várható. Folytatódó növekedésre lehet számítani, ám a 3 százalék feletti infláció és a lassabb bérdinamika miatt a reálbérek a tavalyinál lassabban nőnek, ez pedig a kiskereskedelemre is hatással lesz, mondta, hozzátéve: összességében a mostani kilátások alapján 4-5 százalékos forgalombővülés valószínűsíthető.

A K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor figyelmeztetett, hogy vannak lefelé mutató kockázatok. Egyrészt az elmúlt években sokan már pótolták a válság éveiből elhalasztott komolyabb beszerzéseiket. Másrészt a kiskereskedelem kifehérítését célzó, egyben a statisztikákat javító kormányzati lépésekből is kevesebb lehet már ebben az évben. Harmadrészt az utóbbi években a fogyasztási hitelek felfutása is lökést adott a kiskereskedelemnek. Bár a hitelezés tovább nőhet és az elhalasztott vásárlások pótlása is megjelenhet a kiskereskedelemben, de várhatóan kisebb mértékben, mint korábban, fogalmazott a K&H elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank  vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi forgalom decemberi növekedését a reálbér-növekedés mellett a közszférában az év végén kifizetett igen jelentős bónuszok is támogatták. A negyedik negyedévben gyorsulást mutatott a kiskereskedelem az előző negyedévhez képest, ami határozottan segítette a GDP növekedési ütemének  fenntartását, jegyezte meg.

A bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése tavaly elérhette a 7,5 százalékot. A kiskereskedelmi forgalom növekedése az idén 4,8 százalékra lassulhat a tavalyi 6 százalék és tavalyelőtti 6,7 százalék után. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások tavalyi év végén és idén várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is, vélekedett a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy a decemberi adat azért is különösen jelentős, mert a karácsonyi ajándékvásárlások miatt ilyenkor a legnagyobb a forgalom értéke. A növekedést továbbra is a bérek dinamikus emelkedése magyarázza, amelyet azonban a növekvő infláció fékez. 2020-ban is a kiskereskedelmi forgalom bővülésére számítanak a Századvég Gazdaságkutatónál, melynek mértékét nagyban befolyásolhatja a bérek növekedésének üteme. Kedvező esetben a forgalomnövekedés az idén is elérheti az 5-6 százalékot. Regős Gábor megjegyezte, hogy a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülése az ágazatot is sújtó munkaerőhiány mellett következett be.    

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a  nominális bérek kétszámjegyű növekedése a negyedik negyedévben is fennmaradt, miközben a munkanélküliség tovább csökkent. A magas fogyasztói bizalom, az élénk banki hitelezéssel együtt mind támogatták, hogy a december, illetve a negyedik negyedév is erős maradt a kiskereskedelmi eladások szempontjából. Mindez megerősíti azt a várakozást, hogy a belső fogyasztás a negyedik negyedévben is fontos támasza maradhatott a GDP bővülésének.

Az elemző szerint 2020-ban valamelyest csökkenhet az eladások lendülete, de ez vélhetően nem lesz számottevő. Az idei évre 3,6 százalékos GDP növekedést várnak az Erste elemzői, amelynek továbbra is fontos hajtóereje maradhat a belső fogyasztás.

(MTI)