Európa mi vagyunk

„»Európa nem Brüsszelben van. Európa mi vagyunk, és nem kell megfelelnünk a megfáradt brüsszeli elitnek, akik lassan már magukból is kiábrándultak. Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője.«

»Ha Európa megváltozik, életben marad. Ha Európa nem változik meg, halálra ítéli magát. Ha továbbra is pofonokat kapunk az EU-tól, levonjuk a következtetéseket.«

Mindkét idézett kijelentés vasárnap hangzott el.

Az elsőt Orbán Viktor kormányfő mondta Budapesten, a másodikat pedig Matteo Salvini, a Liga elnöke Rómában. Erős üzenetek a liberális uniós elitnek, a brüsszeli bürokratáknak, akik az új európai identitást akarják megteremteni. Csakhogy Európa valóban nem az uniós intézmények központjában van, hanem a tagállamokban. Európainak lenni nem egy mesterséges, gyökértelen lét, hanem a lokális, a regionális, a nemzeti és az európai identitások egysége.

A brüsszeli pofonokból – ahogy Salvini fogalmazott – egyre többeknek van elegük. A következő uniós költségvetésről folyó egyeztetésekben újra kirajzolódnak az unión belüli ellentétek.

A jogállamisági vitában nincsenek tekintettel a tagállamok közti különbségekre, az eltérő tapasztalatokra, történelemre.
A 2004-ben vagy később csatlakozott tagállamokkal folyamatosan azt éreztetik, hogy másodrangú tagjai az uniónak, miközben e régió gazdasági mutatói láttán keserűen irigykedhetnek.

Az ellentét nem csak Kelet és Nyugat között érezhető. A liberális gőg a pártpolitikát is uralja, a bevándorlásellenes, konzervatív pártok szavazói Európa-szerte a „haladó” politika és média lenézésével kénytelenek együtt élni. Hiába nyilvánvalóak a tömeges bevándorlás és az elhibázott integrációs kísérletek katasztrofális hatásai, aki beszél róluk, azt máris fasisztának és idegengyűlölőnek bélyegzik.”