Palkovics László: Nemzetközi piacra segítjük a magyar kis- és középvállalkozásokat

2019. november 06. 11:42

Bemutatták az ezer vállalat bevonásával készített magyar kkv-stratégiát kedden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában elmondta: képzésekkel, digitális fejlesztésekkel, adócsökkentésekkel segítik a kis- és középvállalkozások megerősítését, exportbevételük növekedését.

2019. november 06. 11:42
null

Kiemelte: a kormány célja, hogy az új, 2019-2030 közötti időszakra szóló kkv-stratégia elfogadásával a munkavállalók többségét foglalkoztató, stabilan működő kisvállalkozói kört megerősítse.

A miniszter rámutatott: a kkv-k körében

erősíteni kell az innovációt, a kutatás-fejlesztési tevékenységet,

hogy saját termékeikkel ki tudjanak lépni az exportpiacokra.

Fontos a nemzetközi piac

A 2019-2030-ig szóló kkv stratégia fő célja a gazdaság fejlesztése és a lakosság életminőségének javítása. A stratégia alapján egyszerre fontos egy nemzetközileg sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítása és a magyar dolgozók többségének megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalom-szervező szerepének megerősítése. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k bekapcsolódjanak a nemzetközi munkamegosztásba, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat.

A miniszter emlékeztetett: a kkv-k szerepe jelentős a munkahelyteremtésben is, a magyar vállalkozások is hozzájárultak ahhoz, hogy már 833 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. A kiscégek fejlődését segítette, hogy a kkv-k adóterhelése jelentősen csökkent, ez is hozzájárult ahhoz, hogy

a kkv-k által előállított hozzáadott érték 2010 óta 27 százalékkal emelkedett,

exportjuk több mint 45 százalékkal nőtt.

Palkovics László elmondta: 2010 és 2018 között összesen mintegy 5000 milliárd forint kedvezményes hitellel és tőkével segítették a kkv-k finanszírozását, 2017 végén a magyarországi kkv-k 5545 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állományának több mint harmada mögött állami kedvezmény volt.

A kkv-k jövőbeni fejlődésében az egyik gondot jelenti, hogy a legtöbb családi vállalkozás generációváltás előtt áll, a stratégia ezt a folyamatot is segíteni próbálja – mutatott rá az innovációs és technológiai miniszter.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta: az utóbbi években a magyar gazdaság erőteljes növekedést mutat,

a beruházási rátát nézve Magyarország Európa-bajnok,

idén a ráta 28,5 százalékot ér el, és ez várhatóan a közeljövőben is fennmarad.

Kiemelte: a jegybank növekedési hitelprogramja több ezer kiscég hitelezését segítette, az idén elindított nhp kötvényprogram is a kkv-k forráshoz jutását támogatja.

Fókuszban az adminisztrációs terhek csökkentése

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kifejtette: az adópolitika fókuszában az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése mellett a beruházások ösztönzése, a gazdaság fehérítése, valamint a kkv-k fejlődésének elősegítése áll. A vállalkozásokat nemcsak az segíti, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, hanem a kkv-kra szabott kedvező adózási módok is. Ezek közül a kisvállalati adót (kiva) emelte ki az államtitkár, amelynek mértéke 2020-tól még tovább csökken. A kormány tervei között szerepel a kiva további megerősítése, hogy az még vonzóbbá váljon a fejlődési potenciállal bíró kis- és közepes vállalatok számára.

„Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén az adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető” – mondta a PM államtitkára. Hozzátette: a kormány az elmúlt években a gazdaság fehéredéséből fakadó pénzeket adócsökkentésre tudta fordítani.

Elmondta: az országban a GDP-arányos adócentralizáció 2017-ben 38,4 százalék volt, egy évvel korábban 39,3 százalékot ért el, míg az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2-re nőtt.

Izer Norbert kiemelte: a fekete- és szürkegazdaság méretének további csökkentésével

meglesz a tér a további adócsökkentésre.

A tervekről szólva elmondta: az adóadminisztráció-csökkentés felér egy további adómérsékléssel, különösen a mikro vállalkozások esetében, ahol ennek költsége átlagosan az árbevétel 2,5 százalékát teszi ki.

Cél a magasszintű automatizáció

Izer Norbert jelezte: a terv az, hogy 2021-ben már a NAV készítse el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat. Ennek keretében az a terv, hogy 2021-re bérszámfejtő programok álljanak az adózók rendelkezésére, akár ingyen is, mint az online számlázó programok esetében, ezzel automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást a cég. A tervek között szerepel még, hogy 2021-ben az áfa-bevallások többségét is az adóhatóság készítse el.

(MTI)

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2019. november 18. 18:41
Az Európai Ügyészség a tervek szerint 2021-től lépne működésbe, a feladata pedig az uniós források elosztásával kapcsolatos visszaélések, valamint áfaügyek vizsgálata lesz. Magyarul az uniós támogatások szétlopásával – lásd Elios ügy – foglalkozna. Hogy miért is nem támogatja ezt a magyar kormány? Trócsányi szerint azért, mert egy ilyen intézmény létrehozása szembemegy a nemzetek Európájáról szóló állásponttal. Hogy ezt mégis miből szűrte le, az számomra kérdéses. Mitől lesz kevésbé nemzeti az az Európa, ahol kivizsgálják a nemzetközi korrupciós ügyeket? Attól, hogy mondjuk Tiborcz István börtönbe kerül – mert elcsalt több milliárd forint EU-s vagyont – én nem leszek kevésbé magyar, vagy kevésbé nemzeti. Ennek az égvilágon semmi köze nincs az egészhez. Meg is értem, hogy Trócsányi miért olyan elégedett az OLAF-fal, hisz pontosan tudják, hogy ha fel is fedezik a több milliárdos EU támogatások elcsalását – mint ahogy meg is tették -, akkor sem tehetnek semmit, azon kívül, hogy arra felhívják a magyar hatóságok figyelmét. A hazai igazságszolgáltatás hatékonysága ugyanis egyenlő a nullával. Mindenki tud Rogán, Matolcsy, Farkas Flórián, Semjén és Lázár ügyeiről, mégis mindannyian a mai napig a magyar kormánykörök szerves részét képezik. A magyar kormány szétlopja az uniós támogatásokat, ha pedig ezt számon kéri rajtuk valaki, az rohadjon is meg. Mi köze van ugyanis ahhoz az EU-nak, hogy a magyar kormány a saját népét lopja meg? Ne szóljanak bele a mi ügyeinkbe. Magyarország egy szuverén ország, ahol a kormány akkor lopja meg a saját nemzetét, amikor csak akarja. A pénzük ugyan kell, de hogy még azt is vizsgálják, hogy milyen faliszőnyeget vett belőle Matolcsy György, na az felháborító.
Hesperia
2019. november 07. 19:27
Tessék mondani! Ez a jóember most akkor a tudományos életünkért, felsőoktatásunkért felelős miniszter, vagy valami kisipari-vállalkozásügyi managger?
bobita59
2019. november 07. 19:27
Elolvastam a cikket. Ha becsukott szemmel akar az ember tapsikolni, akkor a felsoroltakon lehet. A szubjektív érzésem azonban az, hogy arról oldalakat lehetne teleírni, hogy PL eddig mi mindent rombolt már földig, de egyenlőre csak várom, hogy egy új lapon el tudjam kezdeni a felsorolást: mit is épített fel valójában. [Nem a fenti felsoroláshoz hasonló elvonatkoztatott (értsd tőle tök független) statisztikai kimutatásokat várnék, hanem konkrétumokat - kimutathatóan az ő általa lerombolt alapokon / helyett megszületett rentábilis(!!!) eredményeket...] :(
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!