Az előző negyedévnél gyorsabban, 2,9 százalékkal nőtt a horvát bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte első gyorsbecslése alapján a horvát statisztikai hivatal szerdán.
Ez a huszonegyedik negyedév, amelyikben nőtt a GDP Horvátországban, az előző negyedévben 2,4 százalékkal bővült.
A jelentés szerint a bővülés az export és a végső fogyasztási kiadások növekedésének köszönhető.
A végső fogyasztási kiadások 3,3 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben, gyorsabban, mint az előző negyedévben, amikor 2,7 százalékos volt a növekedés.
Az export 4,7 százalékkal, az import ugyanakkor 7,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.
A beruházások 5 százalékkal bővültek, lassabban, mint az előző negyedévben, amikor 8,2 százalékkal nőttek.
Lassabban nőtt az állam fogyasztása is, éves szinten 2,9 százalékkal, az előző negyedévben 3,9 százalékon állt.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal bővült a GDP az ezt megelőző negyedévhez képest, míg éves szinten 2,8 százalékkal nőtt.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Féltik a területeiket.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
