A magyar gazdaság a felzárkózás következő lépcsőjére lépett, ahol rohamos ütemben kezd a termelékenységet javító technológiai fejlesztésekbe.
A Makronóm rovatvezetőjének teljes cikke elérhető a Mandiner hetilapban.
„A külföldi és hazai beruházások jelentős importigénnyel bírnak, ezért az import növekedése a gazdasági felzárkózás új, érettebb szakaszának is tekinthető, amikor a hazai vállalatok már nemcsak saját erőből és tudásból igyekeznek sikereket elérni, hanem elkezdenek külföldi tudást, eszközöket, technológiákat vásárolni. Ha a beruházások a reál-, azaz a termelő gazdaságban valósulnak meg, akkor a ma beruházásából a jövő gazdasági növekedése és magasabb hozzáadott értéket előállító exportkapacitás lesz. A tudásért és technológiáért persze fizetni kell – ezért romlik a fizetési mérleg, hiszen átmenetileg több jövedelmet fizetnek magyar szereplők a külföldnek –, de a hazai szereplők felhalmoztak annyi forrást, hogy megvásárolják a legjobb technológiákat, ami üdvözlendő. Ráadásul a gazdasági stagnálást vetítené előre, ha a vállalatok forrásokat kezdenének felhalmozni – ami azt jelentené, hogy nem találják a módját, hogyan, hol lehetne a magyar gazdaságban a pénzüket fialtatni.
Kritikusok szerint a magyar »kereskedelmi csoda« véget ért, azonban számos kutatás hangsúlyozza, hogy az export a versenyképességnek legfeljebb egy jele lehet. Helyesen emelik ki, hogy a magyar gazdasági szereplők »rettenetes tempóban« kezdtek külföldi árukat vásárolni, de nem mindegy, hogy milyen árukat: jelenleg az történik, hogy a beruházás és modernizálás egyet jelent a külföldről érkező technológiatranszferrel.
A Magyar Nemzeti Bank is megerősíti, hogy a vállalati beruházások megugrása áll az árukereskedelmi többlet jelentős csökkenése mögött. »A 2016-os visszaesés óta minden negyedévben (az előző év azonos időszakához képest) 18-20 százalékos növekedést produkált a beruházások volumene, tehát dübörög a beruházási láz. A finanszírozási képesség romlása ellenére nem a klasszikus eladósodás indult meg: elsősorban nem hitelek formájában, hanem nagyrészt működőtőkeként áramlik a pénz az országba, azaz a külföldi finanszírozók termelő beruházásokba fektetnek be Magyarországon« – ismeri el az Index portál is, hogy ha a külfölddel szembeni magyar jövedelmi helyzet ideiglenesen romlik is, abból nem a 2010 előtt ismert devizahitelezési láz és a spekulatív ingatlanbuborék formálódik, hanem magasabb tudásszintű termelés épül fel a magyar cégekben.
Úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság a felzárkózás olyan következő lépcsőjére lépett, ahol rohamos ütemben kezd a termelékenységet javító technológiai fejlesztésekbe. A jövőbe való befektetésnek azonban a jelenben ára van, ez az ár azonban kevésbé fáj akkor, ha (a jó) időben fizetjük meg – a külföldi technológiák gyors átvétele és továbbfejlesztése nélkül nincs gazdasági felzárkózás sem.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
Kínát természetesen nem lehet megütni, 3400 milliárd dollárnyi exportjával magasan veri a mezőnyt.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
