Verseny, export és kormányzati tulajdonlás – közgazdászok új kutatása szerint ezek a tényezők ösztönzik igazán a nemzeti cégek hatékonyságának és versenyképességének növekedését. Fontos a jogrendszer rugalmassága is, hogy a hazai cégek következmények nélkül, bátran másolhassanak és tanulhassanak a legjobb külföldi vállalatoktól.
Jobbá válhatunk, ha külföldiekkel versenyzünk
Nuruzzaman, Singh és Pattnaik tanulmánya azt vizsgálja, hogy innovatívabbak-e a feltörekvő országok azon cégei, amelyek külföldi vállalatokkal való versenyre kényszerülnek. A világ egységesedik, hálózatosodik, a külföldi cégek betörnek a helyi piacokra, aggodalmakat okozva a nemzeti gazdaságpolitika számára, hiszen veszélyeztethetik a helyi cégek túlélését és növekedését. Ennek oka lehet, hogy a helyi cégek még nem olyan versenyképesek és innovatívak, mint a nemzetközi versenyből érkező külföldiek.
Az ezredforduló után azonban mindinkább megjelennek azok az elemzések is, amelyek szerint
A külföldi cégek elvileg tudást hoznak, ami segíti a helyieket innoválni, így azok termelékenyebbek és hatékonyabbak lesznek. Így ma a közgazdaságtan továbbra sem tud döntő bizonyítékot felmutatni a külföldiek egyértelműen kedvező vagy negatív hatásai mellett.
Az is innováció, ha utánozzuk a külföldieket
Épp ezért vizsgálta három szerző legújabb tanulmányában azt, hogy a feltörekvő gazdaságok nemzeti cégeire hogyan hatnak a külföldi vállalatok. Ugyanis egy magyar cég például két csatornán keresztül is szembesül a külföldi túlerővel: itthon, Magyarországon a beérkező külföldi működőtőke vagy import formájában jelennek meg a versenytársak, de ha exportálna és külpiacra lépne a magyar cég, akkor is meg kell mérkőznie a nemzetközi piacot uraló nagyvállalatokkal. Ma a feltörekvő országok döntően a beáramló tőke formájában találkoznak külföldi vállalatokkal, külföldön pedig export formájában lépnek versenyre velük, kiáramló működőtőke formájában azonban kevésbé.
A kutatók megjegyzik, hogy eddig a tanulmányok az exporton keresztül történő tanulást az áttörő innovációkkal mérték, de létezik egy másik mód is, amellyel az export tevékenységén keresztül tanulni lehet – ez pedig az utánzó innováció. A szerzők szerint
A nemzeti cégek ugyanis nem mindig rendelkeznek azzal a képességgel, hogy áttörő újításokat hozzanak létre, ami nem baj, hiszen van ennek másik célravezető módja is – amivel a közgazdászok sokkal kevesebbet foglalkoznak.
Ahhoz is nagy tudás kell, hogy átvegyünk valamit
A külföldi cégek innovációt támogató hatása függ még attól is, hogy a nemzeti cégek mennyire fejlettek, mennyire képesek átvenni, tanulni, alkalmazni az új ismereteket – és mennyire állnak közel technológiailag a külföldi céghez, hiszen ha valóságos technológiai szakadékot látunk, akkor a hazai cég talán még átvenni és működtetni sem képes egy külföldi technológiát.
A külföldiektől való tanulás sikerét a nemzeti intézményi környezet határozza meg, amelynek három elemét emelik ki a szerzők: a nemzetállami kormányzati támogatásokat, a jogrendszer erősségét és a természeti erőforrásokkal való ellátottságot (a közel-keleti és az észak-afrikai régiót vizsgálják). Kiemelik, hogy a kormány az a szereplő, amely erőforrásokkal erősítheti a nemzeti cégek képességeit abban, hogy tanuljanak a külföldiektől, felépítve az alapvető kapacitásokat a cégek fejlődésének korai szakaszában.
– érdemes itt Kínára gondolni, ahol az országba belépő nyugati cégeket arra kényszerítették, hogy kínaiakkal közös vállalatokat hozzanak létre, majd a külföldiek technológiáit és tudását a jogi, pédául szabadalmi védelmek ellenére másolták és vették át.
Azok a nemzeti cégek kisebb eséllyel lesznek képesek tanuló innovációra, amelyek külföldön és otthon is erős versenyben állnak a külföldiekkel, miközben a tudásáramlást és az átvétellel való tanulást még a szigorú joguralom is korlátozza. A harmadik intézményi tényező az erőforrásokkal való ellátottság, ugyanis egy olcsó természeti erőforrásokban gazdag nemzet cégei elkényelmesedhetnek és hajlamosabbak több erőforrást, több erőt használni több ész helyett.
A külföldi cégek innovációra ösztönöznek
A kutatók három hipotézist fogalmaznak meg. Az első, amit végül az adataik is alátámasztanak, hogy a külföldi cégek szorítása a hazai piacon tanuló innovációra ösztönzi a nemzeti cégeket, amelyek megfigyelik a külföldiek technológiáit, megoldásait. Másrészt a dolgozók is áramlanak a külföldi és hazai cégek között, így viszik a tudást a nemzeti cégekhez – érdemes arra gondolni, hogy a magyar gazdaságban az egyik legnagyobb a high-tech hozzáadott érték aránya nemzetközileg, amit bár jelentős részben külföldi cégek, de a magyar munkaerővel érnek el, amely tökéletesen otthonosan mozog a legmodernebb technológiákban.
A második hipotézisük, hogy a nemzeti cégek exportértékesítése pozitív kapcsolatban áll a tanuló innovációs képességükkel, azaz ha egy nemzeti cég többet exportál, akkor versenyez, nyitottabbá válik a világra és képes lesz átvenni, tanulni. Az exportálással megnyílik a világ a nemzeti cégek előtt és a külföldi riválisoktól, de az a külföldi vevőktől is segít tanulni. Egy külföldi vevő például nyújthat technológiai támogatást és segítséget a nemzeti exportőrnek, hogy az kiszámíthatóbban és magasabb minőségben, a vevő elvárásainak megfelelően legyen képes teljesíteni a megrendeléseket. Ezt a feltevést szintén alátámasztják az adataik.
További beigazolódott hipotézisük, hogy a külföldi versenytársak jobban innovációra ösztönzik a hazai cégeket, ha a kormányzati tulajdonlás aránya jelentős. Az ok egyszerű,
például kutatásfejlesztési pénzek annak érdekében, hogy a tanuló innovációból saját, áttörő újításokat hozzanak létre. Az állami cégek ráadásul megosztanak egymással erőforrásokat, így kutatóintézeteket, laboratóriumokat és a magas képzettségű munkaerőt is.
Ezek miatt az a hazai cég tanul a legtöbbet a külföldiektől a MENA-régióban, amely állami tulajdonú, még ha a főáramú közgazdaságtan az államot az innováció ellenségének is tartja sok esetben.
A kutatók megerősítik azt a hipotézist is, hogy a külföldi verseny innovációt ösztönző hatása erősebb ott, ahol a joguralom gyengébb.
hogy azok kövessék és utánozzák a külföldi megoldásokat és sikerrecepteket, pedig a fejlődés korai szakaszában épp a szabad tanulásra lenne szükségük. Az erős joguralom hatására a nemzeti cégek inkább el sem kezdik a külföldi megoldások másolását, előre tartva a jogi következményektől, hiszen ahogyan a szabad piac, úgy a jogrendszer játéktere is inkább az erősebb szereplők felé lejt.
A tanuló innovációhoz is állami támogatás kell
A kutatók gazdaságpolitikai üzenete az, hogy a nemzetgazdaságba áramló külföldi működőtőke segítheti a hazai cégek utánzó innovációját, a nemzetközi verseny tehát segítheti a feltörekvő országok cégeinek versenyképességét. A hazai cégeknek pedig érdemes exportba kezdeni, így növelhetik tovább versenyképességüket. Hozzáteszik, hogy a kormányoknak be kell fektetniük a hazai cégek technológiai kapacitásainak fejlesztésébe, hogy képessé tegyék a nemzeti cégeket a tanulásra és különösen érdemes olyan cégek technológiai képességeit támogatni, amelyek már most is komoly versenyben vesznek részt akár otthon, akár exporton keresztül.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzati stabilitás az egyik előnyünk.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
