Egyetlen év alatt negyedével nőtt a vállalati kutatóhelyek száma

Tavaly országosan 3500 kutató-fejlesztő hely működött, 12 százalékkal több, mint 2017-ben, a kutatással foglalkozók száma meghaladta a 66 ezret, egy év alatt 5,5 ezerrel bővült. A KSH kiemeli: a teljes munkaidőben dolgozókra átszámított K+F-létszám a rendszerváltás óta először elérte a foglalkoztatottak 1,0 százalékát.

A magyarországi kutató-fejlesztő helyeken 2018-ban az előző évinél 14 százalékkal több, 738 külföldi kutató dolgozott. A hazai kutatók közül 227-en vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 6,3 százalékkal kevesebben, mint 2017-ben.    Nemzetgazdasági szinten 2018-ban több mint 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,53 százalékát tette ki. A ráfordítások összege folyó áron 27 százalékkal, GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal nőtt.

A kutató-fejlesztő helyekre az állami költségvetésből 212 milliárd forint, külföldi forrásból közel 97 milliárd forint, nonprofit szervezetektől 3 milliárd forint érkezett. A külföldről érkezett források folyó áron 26 százalékkal bővültek, ebből 76 milliárd forint (79 százalék) vállalkozásoktól érkezett. Az állami költségvetési források folyó áron 28 százalékkal nőttek egy év alatt.

A források felhasználásában jelentős volt a vállalkozási kutatóhelyek túlsúlya, amelyekre az összes kiadás 76 százalékát, 495 milliárd forintot fordítottak, további 13 százalékot (83 milliárd forintot) a felsőoktatási, 11 százalékot (71 milliárd forintot) az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek használták fel. A KSH kiemeli: egyre több vállalkozás folytat kutatótevékenységet, tavaly Magyarországon 2000 vállalkozási kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint 2017-ben.

Országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott, 19 százalékát alapkutatásra fordították 2018-ban. A korábbi évekhez hasonlóan az államháztartási és a felsőoktatási szektorban továbbra is az alapkutatás részesedése volt a meghatározó (59, illetve 66 százalék), 47 milliárd, illetve 49 milliárd forint ráfordítással. A vállalkozási szektorban a K+F-témaköltségek között 2018-ban is a kísérleti fejlesztés dominanciája érvényesült (74 százalék, 365 milliárd forint).

A főbb tudományterületek szerint a források 61 százalékát a műszaki, 22 százalékát a természettudományokra költötték. A KSH összeállítása szerint 2017-ről 2018-ra e két fő tudományág ráfordításai nőttek folyó áron a legnagyobb mértékben, 31, illetve 27 százalékkal. A kisebb részesedést képviselő agrártudományok (4,8 százalék) és társadalomtudományok (3,5 százalék) ráfordításai is emelkedtek, 24, illetve 22 százalékkal.

A kutatás-fejlesztés területi eloszlása az elmúlt évben nem változott jelentősen, továbbra is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott. A kutatóhelyek több mint a fele (52 százalék) működött a nagyrégióban,
munkát biztosítva a kutatással foglalkozók 61 százalékának.

A KSH kiadványa szerint 2018-ban országosan egy kutató-fejlesztő helyre 186 millió forint K+F-ráfordítás jutott, 13 százalékkal több, mint az előző évben, ami Közép-Magyarországon az országos átlagnál lényegesen magasabb, 239 millió forint volt. Budapesten ez az érték 256 millió forintot tett ki, 45 százalékkal többet az országos átlagnál.

2010 és 2017 között a hazai GDP-arányos K+F-ráfordításban öt hellyel javítottuk pozíciónkat az unióban.

A hazai vállalkozási szektor GDP-arányos K+F-ráfordítása 2017-ben 0,99 százalék volt, és mindössze 0,37 százalékponttal maradt el az EU-28 átlagától. Az uniós rangsor második harmadában álltunk Csehország és az Egyesült Királyság mögött a 12. helyen.

Az elemzésből kiderül, hogy a kutatók közül a nők tényleges létszáma 2017-ről 2018-ra 5,0 százalékkal nőtt.

(MTI, Makronóm)
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.