A belső keresletre építheti a Közel-Kelet a felzárkózását

2019. szeptember 23. 16:14

Az importhelyettesítés és az exportösztönzés sem vált be, ezért ezek helyett a Közel-Kelet útja, hogy a saját belső keresletére építsen, kialakítva egy versengőbb, egységesebb piacot – véli a Világbank vezető elemzője.

2019. szeptember 23. 16:14
null
Sirály Márk

Rabah Arezki, a Világbank vezető elemzője szerint a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) régió országai sikeresen elmozdultak az importhelyettesítés stratégiájáról az exportösztönzés felé. Az importhelyettesítés szerinte a múlt század közepének népszerű elve, amely magas vámokkal és állami cégekkel igyekszik támogatni a hazai ipar fejlődését. E modell a század végének adósságválságaival meggyengült, helyette pedig a dél-kelet-ázsiai országok exportot támogató stratégiája vált követendő példává. Ettől a gazdaságpolitika azt remélte, hogy versenyre és növekvő hatékonyságra kényszeríti a vállalatokat és a külföldi tőkeberuházásokon keresztül segíti a technológia és a tudás áramlását. Hozzáteszi, hogy a közel-keleti térségben megmaradtak az importhelyettesítés eszközei is állami cégekkel, vámokkal és állami támogatásokkal együtt. A globális kereskedelmi háborús időszakban pedig újra megkérdőjeleződik a kizárólag az export ösztönzésére épülő modell, így a Közel-Keletnek saját útra van szüksége.

Meglátása szerint a tranzakciós nehézségek és a bürokratikus akadályok mellett a regionális együttműködés hiányosságai is okot akadhatnak a befektetői pesszimizmusra a MENA-régióban, de van két adottság, amelyekre alapozva kiemelkedő növekedési és felzárkózási lehetőség lakozhat a régióban. Az első a relatíve erős belső kereslet, melyet a jelentős nyersanyagkészletek értékesítéséből és feldolgozásából biztosít a régió. A nagy belső piac segíthet e gazdaságoknak irányítottból piaci alapú gazdaságokká válni.

A második sikertényező pedig a humán tőkében rejlik. A régió lakossága jelenleg 400 millió, de míg a fejlett európai és ázsiai iparosodó országok népessége stagnál vagy csökken, a Közel-Kelet lakossága 2050-re megkétszereződik, a többlet pedig javarészt fiatalokból áll majd. Az egyre növekvő számú fiatal pedig a digitalizáció és a kereskedelem hajtóerejévé válik a jövőben Arezki szerint. A régió például a világ legkevésbé integrálódott része, de a digitális fizetési megoldások mögé álló fiatalok ezen változtathatnak a következő évtizedekben.

A változásokat a Világbank elemzője szerint jelenleg a regionális együttműködés korlátozott mértéke, például a határon átnyúló fizetési megoldások hiánya és az állami szektor korrupciója, a hozzáköthető vállalatok járadékvadász magatartásával együtt jelentősen megnehezíti. Jelenleg a MENA-régió piacai nem nevezhetők versengőnek Arezki megítélése szerint.

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 


 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bumburi
2019. szeptember 27. 00:42
A belső kereslet növelése nem felzárkózást hanem leszakadást hozna
Akitlosz
2019. szeptember 24. 20:08
Kereslet éppenséggel lenne, csak fizetőképes kereslet nincsen. A több ember önmagában csak nagyobb nyomort jelent és nem fejlettebb, nem gazdagabb gazdaságot.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!